A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hi drogra íiája. 261 A turzás homloka fölött húzódik végig a turzás éle. Ez rendesen igen pontosan vízszintes, teljesen egyenletes magasságú vonal, preczizen és pontosan előállítva. Mögötte következik a turzás háta. Amennyire a mérés pontosságának határain belül konstatálni lehet, a turzás homloka is, háta is teljesen sík. azaz helyesebben mondva, esésvonala mindegyiknek, minden ponton egyenes vonal. A keresztmetszet a lejtők esésvonalát mutatja, azért egyenes. A turzás háta sokkal lankásabb lejtőjű, sokkal szélesebb, mint a homloka. Ez a lap csak kezdetben éri el az eredeti térszínt. 118. ábra. Lagúnák a turzások közt, Siófoktól nyugatra, Uj-Puszta előtt. Később, amikor a turzás női, ez a lap rendetlen vonallal határolva megszűnik s azután meredek, a vizes homokból építhető lehető legmeredekebb lejtő következik. A turzás hátát határoló rendetlen vonalat nevezzük a turzás belső peremének. A turzás homlokának lejtője attól függ, hogy milyen meredek lejtőn tudják még a hullámok a homokszemeket fellökni az élig, vagy azon túl. A felfelé törő víz sebessége, a homokszemek súlya és a meglevő felülethez való súrlódás definiálják ezt a lejtőt. Ha olyan meredekké faragnók le, hogy azon nem bírná a hullám a 119. ábra. Kis, most fejlődő turzás metszete Lelle és Szemes közt. (1904 aug. 27) homokszemet fellökni, akkor meggyűjtené a kergetett homokszemeket a homloklejtő lábánál, amíg annyira lankássá nem lenne a lejtő, hogy a homokszemek rajta felhaladhatnak. Amint az élen Uíl dobta a hullám a homokszemet, akkor a víz és homok erejevesztetten fut le a lejtőn s olyan meredekségéi lejtő keletkezik, amelyen az átloccsanó víz még éppen le tudja szállítani a homokszemeket. Azt mondhatjuk, hogy ez a lejtő megint a lefolyó víz sebességétől, a homokszemek súlyától és súrlódásától függ. Ha a turzás hátát egy kissé meredekebbre faragnánk, akkor a felloccsanó víz az élen levő homokszemeket is meg tudná mozdítani s az élt lealacsonyítani addig, amíg a lejtő megint olyan lankás lenne, hogy a már rajta levő homokszemeket nem tudná megmozdítani, de a fellökött homokszemeket még továbbmozdítaná.