A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

258 A Balaton hi drogra íiája. 258 mert annyira hordta a homokot, hogy fájdalmat okozott az arczon. Kissé hátrább kifútt fagyökereket lehet látni, ott is garázdálkodik a szél. A homokot aztán a tetőn a füvek és bokrok közt ejti le s ott rendetlen, de jól felismerhető homokbuczkák vannak. A széltől megmozdított homok egy része a garaton keresztül lepereg és ebből épül fel a garmada. A buczkák metszetét és elhelyezkedését jobban lehetett látni innen nyugatra, a villák előtt, egy nagyobb eróziós bevágódástól feltárva (115. ábra). A futóhomok egészen tiatal eredetét elárulja az a humuszos lösz-réteg, amely a futóhomokot a pannóniai homoktól elválasztja. 114. ábra. A fonyódi széltölcsér képe. A legtöbb futóhomokbuezka a hegy nyugati szögletének tetején van, a szivattyútelep fölött, a lejtőn fekvő kis fenyves fölött. A homokbuczkák itt fákkal vannak beültetve, de már régen meg lehetnek kötve, mert a félig kötött homokbuczkák formáit mutatják, szélbarázdákkal és azok közt a szél irányában elnyúló gerinczekkel. Ugyancsak elég homokot fuj fel a szél a meredek partokról Siófok és Aliga közt. Különösen szépen lehet ezt látni a Sóstónál, mert ezt a kis völgyecskét, amely lankásan, szelíden lejtőződve nyílt a tó felé, homokbuezka tartja elzárva, ezért gyűlik meg benne a kis tavacska, kákával, gyékénnyel szegélyezve s ezer és ezer vízimadár kedves tanyájául szolgálva. A tavacska felszíne mintegy 10 m magasan van a Balaton felett s mivel nagyon kicsiny a vízgyűjtő területe, nem tud benne annyi víz felgyülemleni, hogy rendes lefolyása legyen s keresztülfürészelje a rekesztő