A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hi drogra íiája. 255 A partszélen közvetlenül sokkal alacsonyabb, aprókavicsos, egyenes turzás nyúlik végig, de ennek természetes formáját nagyon megváltoztatta a rajta vezetett országút és vasút. Ennek a turzásnak is nyugati végén van az a nyílás, amelyen a Sió elhagyja a Balatont. A Sió két nagy mólója mellett az épülés óta elég tetemes mennyiségű homok halmozódott fel, karéjos öböllé alakítva az eredetileg derékszögű illeszkedést. Ezen túl alámosott, de ma már maturus meredek partok következnek egészen Zamárdiig. Szépen meglátni, hogy itt a tó abráziója a somogyi halmok északi nyúlványait vágta le. A finom kavicsos, már inkább tiszta homokturzás végigkíséri a partokat. Csak két helyen szakad meg ez a partalakulás, a Töreki-major felől és a Tóközi-puszta mellett lefutó árkok széles völgyeivel. Ezek a völgyek tölcsérszerűen széttágulnak a tó felé, de attól a turzással el vannak választva. így aztán csakugyan hasonlítanak a Duna deltája körül ismert limánokhoz, csakhogy a völgyfenék itt mindkettőben mocsaras lapály, míg a limánokban sós vagy édes víz van. Zamárdi és Szántód-puszta előtt ismét meredek, de maturus főpartok vannak, ezek előtt azonban most új képződmény tűnik fel. Ez az a háromszög alakú, tompa félsziget, ami összeszűkíti a tihany-szántódi szorulatot. Szép, páros turzás ez, nagy lagúnát kerít el az itt sekély tóból. Ezután következik a földvári limán, többszörös, széles turzásrendszerrel elkerítve, ezen túl pedig a földvári magas partok, alul pannóniai homokból, fenn vastaglöszből. Ez a pusztulás is nyugvópontra kezd jutni, a partszegély széles, a vasúti töltés a további abráziót lehetetlenné teszi. Ezért széles turzásrendszer húzódik a parton. .A régebbiek kavicsosak, az újak homokból vannak. Szárszó felé lankásan lealacsonyodik a part s Faluszemesen túl egészen elsimul. Szárszó és Szemes közt középtájon régi kikötő-töltés romjai látszanak, úgy látszik Akaii felől közlekedés volt hajdan ide át. A töltés az északi partokról származó kövekből van s ezeknek kavicsával játszanak a hullámok nagy távolságra jobbra és balra. Odavalók állítása szerint a piaristák hordattak itt át követ Akaiiból a déli partra. A Lellei-berek nevű, hajdani abráziós balatoni öböl ma a tótól széles turzással van elvágva. A berekben vastag a tőzeges képződmény. Ez a berek úgy tűnik föl, mint a Látrány és Tur felől jövő nagy patak széles limánja. Lelle és Boglár közt szintén van egy kis limán, komplikált turzásrendszerrel elrekesztve, aztán következik a boglári Kopaszhegy és Vártető meredeken alámosott, kemény és porhanyóbb eruptivus eredetű kőzetekből álló főpartja. Ez előtt is szélesek a turzások, ezeken épültek a boglári villák, a vasút és a község alacsonyabb része. Ezután következik a nagy boglári berek, vagy Csehi- és Orda-berek a boglári és fonyódi hegyek közt. A berket délről a deflácziós szint nagy szélességben keríti. Ez a szint meredek kis lépcsővel végződik a berek abráziós szintjére. Tetemes vastagságú tőzeg borítja a berket, ezt művelik is (111. ábra). 1 A Fonyódi-hegy szigetként áll ki az abráziós lápvidékből. A hegy eredetileg a defláczióból fennmaradt, óriási földpiramis, tudjuk, hogy kicsiny bazalterupcziók védelmezték meg. A defláczióból fennmaradt részt azonban az abrázió jól megcsökkentette, mert ma festői, juvenilis szakadékok, függőleges pannóniai és levantei (?) 1 A Lalatonparti tőzegekről 1. részletesebben : LÁSZLÓ GABOR dr.: A batatonmelléki tőzeglápok és berkek cz. értekezését, mint betétet LÓCZY L.: A Balaton környékének geológiája és tnorfolágiája ez munkájában, 567—577. oldalak.
