A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hi drogra, /iája. alatt kereken 144 milliméterrel tudja apasztani a tó vizét, ezért nem vehető észre a zsilipnyitásnak semmiféle lényeges hatása a vízállásra, amint azt a gratikonok kimutatták. A hetvenes évek elején elég becsületesen viselkedett a tó, nem mutatott valami tűlnagy ingadozásokat. De a hetvenes évek végén, már 1877-ben is, de különösen 1879-ben annyira megáradt, hogy 1 "93 méter magasan kulminált aO fölött! Persze nagy kárt tett, még a füredi sétatérre is kiöntött s még két és fél évig nem apadt le 1 '40 méter alá ! Természetesen megint volt nagy lárma. „Kiöntenek bennünket, mint az ürgét", „puskaport a zsilipnek!" stb. eféle kifejezés hangzott el az újságokban, pedig hát sem a zsilip, sem a csatorna, sem a kezelő-szabályzat, legkevésbé pedig a kezelők nem tehettek róla, mert azzal a gyenge érrel nem lehetett a tó vízállását szabályozni. De ezt nem látták be. Újra kezdték tanulmányozni a kérdést. A balatoni bozót-tulajdonosok meg a Déli-Vasút a víz lehető leapasztását követelték. A halászok meg a gőzhajótársaság magas vizet kívántak, a siói érdekeltség nem bánta, akármilyen a tó vízállása, de a Sióban mindig legyen víz s ne eresszenek annyit, hogy túlcsapjon a csatorna gátjain. KISZELY KÁROLY orsz. középítészeti felügyelőt bízta meg az akkori közműn kaés közlekedésügyi minisztérium a Balaton-kérdés tanulmányozásával. KISZELY jelentése minden kétségen kívül kimutatja, hogy a Sió-zsilippel és csatornával csak úgy lehetne szabályozni a Balatont, ha másodperczenkint legalább 48 köbmétert le lehetne ereszteni, persze anélkül, hogy a Sió-völgyben kárt okozna. KISZELY véleménye szerint ehhez a csatornának 47'52 m'

2 keresztmetszeti területének kellene lennie, s mivel mélysége 2"34 méter, fenékszélességének 1679 méternek kell lennie. Hasonló módon, véleménye szerint, ki kellene bővíteni a zsilipet is. KISZELY tehát már 1879-ben megmondta azt, amit csak ma kezdenek végrehajtani. De hát a csatorna hatalmas kibővítésének költségét senki sem akarta viselni! KISZELY ajánlott egy zsilipkezelő-szabályzatot is. Ezt alaposan megrágták. 1886-ban Budapesten tartottak értekezletet az érdekeltek véleményeinek megismerése végett s végre 1888-ban kijött a szabályzat s megint azt hitték, hogy most már békesség lesz.

1 A szabályzat a minimális vizet a siófoki mércze 0 pontjára, a maximális, megengedhető vizet a mércze 0"95 m-es pontjára helyezte, illetőleg a szabályzat szövege szerint a minimum 99'61 m a tenger színe felett és 100'56 m a maximum. (Akkori mérések szerint 99'61 m volt a mércze 0 pontjának magassága a tenger színe felett.) A szabályzat 49 cm tartalékvizet engedélyezett. Többi pontjával nem érdemes foglalkoznunk, mert ez a szabályzat teljesen a múlté, a hozzá fűzött remények nem teljesedhettek, mert a Sió-csatornát kiöntések nélkül csak T26 m mély vízzel lehetett megtölteni, ilyen mély vízzel pedig kereken csak 10 m

3/sec vízmennyiség folyhatott le, ez pedig a Balatonnak nem sok. A csatornát is bővítették, de még 1891-ben 80,000 korona költséggel betonból, vasszerkezettel, új zsilipet építettek úgy, hogy ennek küszöbét a régi fazsilip 1 „A siófoki zsilip kezelési szabályzata" 9747. sz. Közmunka- és közlekedésügyi Minisztérium, 1888. Megjelent külön is, a M. kir. Vízépítési Igazgatóság kiadásában, Budapest, 1904, az 1904 június hó 22.-én Balatonfüreden tartott értekezlet alkalmával. A szabályzat elé Jó'/sA LÁSZLÓ min. osztály tanácsos, a Sió zsilip kezelésének megbízottja: „A Balaton vízjárására vonatkozó tanulmányoknak rövid foglalatja" czím alatt írt bevezetést. Erre a „Foglalatra" még egyszer hivatkoznunk kell.