A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Bain ton hidrograt

iája. 225 A sióvölgyi érdekeltség 1834-ben

1 Sióberki társulattá alakult s végre akarta hajtani äzt a tervet, hog}' a Sióról minden malmot eltávolítsanak. Ez a törekvése azonban nem sikerült, mert a Sárvíz- és Nádor-csatorna-társaság nagy összegeket követelt csatornáinak kibővítéseért, sőt még a veszprémi balatonparti birtokosok is tiltakoztak, mert féltek, hogy a tó felszínének leapasztásával birtokaik a szárazra jutott tófenékről el fognak homokosodni. Egyebet tehát nem értek el, csak a mezőkomáromi malmot vették meg s azt elpusztították. 1847-ben a tó déliparti birtokosaiból alakult a Balaton-lecsapoló-társulat.

2 Ez azt tűzte ki czélul, hogy a tó színét az akkori vízállás alá 4 lábbal és 8 hüvelykkel szállítsák le s ezzel 40,000 hold földet ármentesítsenek és 6000 hold új földet nyerjenek. Ez a társulat megváltotta a kilitii malmot, megcsinálta a terveket s elkezdte az ásást a tó és a kilitii malom közt. Alighanem ennek a társulatnak a tervéről készült az a rajz, amelynek másolata a budapesti Tudományegyetem Földrajzi Intézetében, LÓCZY LAJOS akkori intézeti igazgató buzgólkodásából, 2142. lelt. szám alatt található. Ennek a másolatnak némileg egyszerűsített rajzát VII. táblánk mutatja be. A terv a kilitii malom fennállása előtt, éppen annak elpusztítása végett készült. A tó vízállását 1842 június lO.-éről tünteti föl, tehát a terv nem sokkal 1842 után készülhetett, de mindenesetre 1848 előtt. Valószínűleg ennek a tervnek a végrehajtására alakult a Balaton-lecsapoló társulat. Ez a terv a tó vízszínét 3 lábbal és 6 hüvelykkel akarja leszállítani a kilitii malom elpusztításával. Ez az adat nem egyezik a Társulat későbbi terveivel, amikor a tó vizének 4 lábbal és 8 hüvelykkel való leszállításáról volt szó.

3 Ez az első terv, amely „táblás zúgó"-val, vagyis zsilippel akarja szabályozni a tóból leeresztendő vízmennyiséget. A zsilipet, úgy látszik a tervről, közvetlenül a tó partjára tervezték, tehát körülbelül oda, ahol ma a vasúti híd van; nyolcz nyílása lett volna. A tervnek még egy érdekes részletét akarjuk kiemelni. Három keresztmetszet tűnik fel rajta. Az első (ab) közvetlenül a torokban van, körülbelül ott, ahol ma a siófoki két móló töve van. A keresztmetszet az akkor talált és a szabályozás szerint előállítandó keresztszelvényt mutatja. Az akkor talált szelvény rendetlen volta erős elhomokolásról tesz tanúságot. .A korábbi szabályozások eredményeit tehát nagyon problematikussá tehette ez a turzás, amely közvetlenül a torokban képződött. A cd jelzésű szelvény a zsilipre vonatkozik, itt nincs feltüntetve az eredeti állapot. Az ef szelvény közvetlenül Siófok alatt van, tehát körülbelül a mai zsilip helyén. Meglehetősen rendes, kevéssé torzult meder, átlagos mélysége 4' 6". Az utolsó szelvény a kilitii malom alatt van (gli) s ez érdekel legjobban bennünket. Ez a szelvény valószínűleg a felvételek idejében már vagy 10—20 éve készen volt s rajta kevés változás konstatálható. Egyensúly lehetett ebben a mederben s ez útmutatásul szolgálhat arra, hogy milyen a Sió-csatornában az egyensúlyú keresztmetszet hidraulikus sugara. Ennek a keresztszelvénynek területe 14*2 m

2, nedvesített kerülete 13'3 m, 1 ZAWADOWSKI szerint 1847-ben. Ez tévedés. Az érdekeltség mint Sióberki társulat 1834-ben alakult s 1877-ben csakugyan alapszabályokat készített. Felügyelője Somogy vármegye. 2 ZAWADOWSKI szerint „Balaton-szabályozási társulat". Ez is tévedés. Az első társulat a tó egy részének lecsapolására alakult. Ennek is Somogy vármegye a felügyelője. 3 L. ERDŐS FERENCZ: A Balaton szabályozása. Mérn. és Ép. Egylet Közlönye, .XXXII. k. 1898. 85. lap. Ott 147 m-t mond a szerző, ez kereken = 4' 7". A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. rész. 15