A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hidvografikja. 215 A tó nyugat-keleti irányban nyúlik el, hossza egyenes vonalban kilencz német mértföld, szélessége a legkeskenyebb helyen 600 (öl ?), közepesen 3000, legszélesebb helyen 8000 (öl ?). Három vármegye és mintegy 60 község határos a tóval s a hozzá csatlakozó nagy mocsarakkal. Ezek közül legjelentékenyebb északon a hévízi és szigligeti, nyugaton a Zala mocsarai, délen az ormándi, keresztúri, fonyódi, ordai, csehi és boglári. Nem a tó vize, hanem patak kiöntései okozzák a „bornóti bozót"-ot Kővágóörs közelében és a tapolczai mocsarakat, de ezeket is érdemes felemlíteni. A tóba befolyó vizek közül legnagyobb a Zala, de még sok más patak és folyó ömlik bele, ezeknek vízmennyisége a VI. táblázatban van feltüntetve. A táblázat szerint a patakok és folyók perczenkint összesen 58,478 köbláb vizet hoznak a tóba. Ez a mai mértékek szerint 30*77 nv'/sec vízmennyiséget jelent s mindenesetre túlzott, valószínűleg erős árvíz idején méretett. A Zala vízmennyiségét 18,360 köblábra becsüli perczenkint, tehát 9*66 m 3/sec-ra, s ez nem is sok. De erősen túlbecsüli az északi patakokat, pl. az örvényesit, füredit stb. A tó kezdetétől egészen Iszép (Izsép) szigetig Keszthely város környékén leginkább mocsaras, posványos és nádasokkal ellepett. Innen kezdve az északi part csak kivételesen egészen tiszta, rendesen egy kevés nádassal van szegélyezve. A tó fenekét KRIEGER részben homokosnak, részben kövesnek, a tó közepén pedig iszaposnak találta, amelyet nagyon jó talajnak tart. Általában azt lehet szerinte mondani, hogy az északi part közelében köves, a déli mentén homokos, keleten kavicsos, porondos, nyugaton mocsaras a tó széle. Rendes vízálláskor a tó mélysége Vörs és Hévvíz határában legfeljebb egy öl s itt a legsekélyebb. Innen kezdve elég egyenletesen mélyebb lesz kelet felé, egészen a tihanyi révig, ahol négy és fél öl mélységű. Ez a legmélyebb hely, annyira, hogy a tó minden vize ide összefuthatna. Vannak itt-ott a közepesnél kissé magasabb vagy mélyebb helyek is, de ezek kicsiny kiterjedésük miatt nem érdemelnek figyelmet. A térképen három pontozott vonalat látunk. A legkülső, sötétzöld, az egyöles mélységeket, a második, a zöldszínű, a kétöles mélységeket s a legbelső, kékes színű a 3 1/ s öl mélységű helyeket jelöli. A tó árad októbertől áprilisig s a fennebb jelzett mélységeket ilyenkor másfél lábbal felülmúlja. Júniustól szeptemberig apad s a közepes alá száll l 1/,, néha 2 lábbal is. Az egész különbség tehát 3 lábat, nagy szárazságban 3 1/, lábat tesz ki s eszerint változik a mélysége is. A mélységeknek megfelelő változásait a VIII. tábla mutatja. A kéziratban hiányzik a táblázat mértékének jelzése. Valószínűleg így kell értelmeznünk : VIII. tábla. A Balaton-tó mélységeinek szkémája. Esős Rendes Száraz Igen száraz A Balaton mélysége A Balaton mélysége i d ő b e n láb hüv. láb hüv láb hüv. láb hüv. Legkisebb mélység .... 1 17* 1 — — 47* — 4 Legnagyobb mélység . 4 47, 4 3 4 17* 3 57*
