A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
179 A minimum helyzete is éppen ilyen bizonytalan. Legtöbb jutott februáriusra, de azért az összes évek középértékében januárius a minimális. Valóban, igazi mérsékelt égövi, jobban mondva, igazi európai változatosság az időjárásban. Semmi megbízható, semmi állandó, csak annyi bizonyos, hogy minden hónapban van csapadék, legalább ebben a 12 évben egyetlen hónap sem volt csapadék nélkül, az igaz, hogy 1908 januáriusában csak 6 mm esett, 1905 deczemberében és 1913 februáriusában csak 8 milliméter. A csapadék ilyen szeszélyes, rendetlen járása mellett nem csoda, hogy a Zala vízállása is meglehetősen szabálytalanul és egyenlőtlenül jár. De a kettő között igen bonyolult összefüggésnek kell lennie, mert a csapadék görbéje nagyon keveset hasonlít a vízállások görbéjéhez. Ez már a 12 évi közepekben is feltűnik: Jan. Febr. Márcz. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Decz. Vízállás cm 46*7 58'(> 52 8 35*8 25*2 8*2 -L3 -8*1* 4*4 146 41*1 49*3 Csapadék mm 36* 39 47 67 79 67 89 79 69 62 60 51 A vízállások minimuma majdnem arra a hónapra esik, amelyikbe a csapadékmaximuma, s viszont a vízállások maximuma (februárius) a csapadék minimumának szomszédságába jut. A két tünemény tehát éppen fordított járást tanúsít! A Zalának akkor van nagy vize, amikor kevés az eső és éppen akkor van kis vize, amikor a legtöbb eső esik. Gondolhatnánk arra, hogy talán félévi eltolódása van a két tüneménynek, hogy talán a nyári bő esőzéseket csak a téli hónapokban érzi meg a folyó. De erről szó sem lehet, mert egy-egy nagyobb, kiválóan nagy esős periódus hatása rögtön mutatkozik a vízállásban. így pl. az 1911. évi májusi nagy eső hatására rögtön megduzzadt a Zala. De tapasztalásból is tudjuk, hogy nagy esőkre azonnal áradni kezd a folyó. Eszerint szó sem lehet féléves eltolódásról. Mivel a csapadék-grafikon ilyen kevéssé hasonlít a vízállásokhoz, másban kerestem a döntő okot s megpróbáltam a zalaegerszegi csapadékos napok számának havi összegeit is felrajzolni. Ezt az ábrát mutatja a 111. grafikon. Ez bizonyos tekintetben hasonlít a csapadék görbéjéhez, de még kevésbbé hasonlít a vízállások vonalához. I íogy számszerűen is összehasonlíthatók legyenek a dolgok, a következő táblázatokban bemutatom a zalaegerszegi csapadékok és a csapadékos napok havi összegeit: A csapadék havi összegei Zalaegerszegen, milliméterekben. Év Jan. Febr. Márcz. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Decz. Évi összeg 11)02 237 77*6 40-1 69-7 100-7 92'2 158-8 19-5 32-2 113 6 24-3 7-5 759-9 1903 47-5 16-7 48-0 153-7 50-7 69-7 138 3 636 45-0 70-4 840 125-6 908-2 1904 31-9 834 102-7 484 1049 55*5 27-4 89-5 83-3 107-1 37-4 34-4 805-6 1905 11-6 15-9 464 50 3 84-1 460 100 6 75-2 732 120-7 139-6 2-5 766 1 1906 74-3 55 9 80-8 38-2* 61-1* 96-5* 145-7* 60-5* 86-4* 20-6* 50 5 88-6 811-9 1907 75-1 26-5 10-8 145-3 47-1 15-9 115-2 51-7 411 37-2 20 3 60-4 646 6 1908 62 22*9 82 6 816 26-3 :8-3 54-0 75-9 45 0 9-6 27-4 35-8 495-6 1909 29-0 11-4 424 376 46 3 59-2 52-5 114-9 40-1 15-7 21-0 78 8 548-9 1910 73-0 575 4-6 50-9 122 0 1055 365 84-7 731 9-5 110 7 23-8 751 8 1911 30-3 8-0 31 5 48-7 132-9 360 26 6 50 5 45-7 76-2 37-6 56-4 580-4 1912 20 4 471 74-0 41-5 96-4 86-1 53-6 991 946 80-7 46-7 17 5 757*7 1913 29 0 7 0 18 0 40-0 540 660 172-0 74-0 66-0 500 89 0 620 727-0 * A csillaggal jelölt adatok Győrvárra vonatkoznak.
