A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hid rogra fiája. 155 lehet szembeszállni vele, de különösen azért, mert a homokos, löszös falakról lefiitt homokkal, porral teleszórja az ember szemét-száját. Ha a fal pereméről kissé hátrább vonulunk, szélárnyékba kerülünk, mert a szél a falon fölfelé irányuló lökést kapott s némileg meggyengül a faltól távolabb. Jtt ejti le a homokot s az megkötődik a növényzetben. A parti dünének egy érdekes kis mása ez a képződmény. Persze csak a mélyedésekben marad meg, a magasabb helyeken ismét elsöpri a szél. A kencsei partokon nem képződhetnek, mert itt nem fuj a homokmozgató északnyugati szél a fallal szemben. A második érdekes jelenség itt a kis lösz-szakadékok képződése, olyan helyen, ahol a szél a víznek ilyen lefolyását meg nem akadályozza. Az első mindjárt ott van, 81. ábra. Aligai lösz-szakadék. ahol a part északra fordul, t. i. Aligánál. Itt éri el a déli vasút vonala a tópartot. Típusos kis ágas-bogas lösz-szakadék (81. ábra), festőies részletekkel ékes. Alul kibukkanik a pannóniai homok. A szakadék visszaharapódzása (82. ábra) a vasútvonal miatt most meglassúdott, de ha magára hagyatott volna, valószínűleg gyorsan növelte volna a tó vízterületét az enyingi Kabóka-patak rovására. Ma fürdő- és nyaraló-telep van a szakadék alatt s valóban festői a kis épületcsoport helyzete a függőleges lösz- és homokfalak alatt, de helyzetük nem veszélytelen, mert mindig történhetnek itt suvadások'. A második szakadék valamivel idősebb, biz az akarattyai lejáró. Ez is elég gyorsan fejlődik, bár építmények .(vasút, országút, Akarattya-puszta stb.) most lassítják a fejlődést. Legjobban harapódzott hátra a kenesei amtiteatrum. Kenese falu körül sugarasan emelkednek föl a hegyoldalak, tetejükön a mezőségi síkság végződését Csitény-hegynek, Márkó-hegynek és Sér-hegynek nevezik.
