A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
'14 .4 Balaton hidrografíája. A tóban ábrázolja a leapasztás után szükséges csatornákat, meg az apasztó csatornát. Mindezekről az I. tábla 1. ábrája nyújt kellő tájékozást, amelyen a KRIEGERféle térkép erősen redukált másolatát látjuk, az eredeti nomenklatúrával. A nomenklatura tárgyalása nem tartozik ide. A térkép keletkezésének évéről biztos tájékozást nyújt egv másik igen érdekes térkép, amely szintén a gróf Hunyadiék levéltárából került elő. Ez a Sió szabályozó tervét mutatja a Balatontól Simontornyáig. A térkép czíme ez: „Mappa exhibiens Fluvium Sio a lacu Balaton usque confluxum cum tluvio Sárviziana cum Paludibus et Projecto, quod in lacus Balaton derivationem, Pallidum exsiccationem et Navigationis beneficium adipiscendum elaboravit 177G SAMUEL KRIEGER Inclitam per Hungáriám Mathematicus". így már most tisztán áll előttünk, hogy a szabályozó tervek 1776-ban készültek. Az első tervet KRIEGER SÁMUEL dolgozta ki, tőle származik a Descriptio s ennek alapján terjedtek el az irodalomban azok a megközelítőleg egészen helyes adatok, amelyeket az Almanach-, a Windisch- és a Korabinszky-féle leírások tartalmaznak. A Sió-völgynek most idézett szabályozó térképét később behatóan ismertetjük, mert igen érdekes adatokat tartalmaz. A XVIII századból fel kell említenünk még egy térképet, amely Zala vármegyét állítja elénk körülbelül 1 : 173,206 mértékben. Czíme: „Comitatus Zaladiensis jussu inclytorum statuum et ordinum ichnographice delineatus. Per Joannem Tomasich, ejusdem Com jur. geometram, et aeri inc. per Chris. Junker, Vindobonae, MDCCXCIP 4. 1 Ezen a csínos térképen különösen a mocsarak még eredeti ős állapotukban tűnnek fel, különösen a zalamegyei hosszan elnyúló völgyekben, a bizonytalan vízválasztók vidékén. * * * A Balaton első beható tanulmányozása után a szabályozó munkák főleg a Sió medrének tisztogatására, a Sárvíz és a Nádor-csatorna szabályozására irányultak s a tó természetének megismerését csak kevéssé vitték előbbre. A Sió-szabályozás munkálatainak története főbb vonásaiban eléggé ismeretes," de még később össze is foglaljuk. A XVIII. századba nyúlik vissza a Zala folyó és mellékvizeinek szabályozása is. 1773-tól kezdődnek azok a megyei végzések, amelyek a folyó rendbentartására vonatkoznak. Megtudjuk ezekből, hogy a Zala alsó völgyét, Türjétől a torkolatáig állandóan elöntötte, mocsarak, ingoványok lepték el a völgyfeneket s a folyónak hellyel-közzel nem is volt medre, hanem eltűnt a láp alatt. Azt is megtudjuk, hogy sok vejsze és egyéb halász-építmény akadályozta a víz lefolyását. A tisztogatás egész 1829-ig megyei rendeletekkel történt, de 1829-től kezdve rendes szövetkezet alakjában láttak az érdekeltek a szabályozáshoz, míg végre 1874-ben az érdekeltség társulattá alakult. A szabályozás története elég részletesen ismeretes/ 5 de az irományokból egyedül a Zalára nézve kapunk érdekes és tanulságos feljegyzéseket, míg a Balaton ismeretét ezek a tanulmányok természetesen nem vitték előre. Egyelőre tehát ezeket is figyelmen kívül hagyhatjuk. 1 A kolozsvári Tud. Egyetem Földr. Int.-nek tulajdona. 2 ZAWADOWSKI A.: Magyarország vizeinek statisztikája, Budapest, 1891. I. kötet, 212. lap. — HUNFALVY J. munkái stb. 3 HERTELF.NDY BÉLA: A Zala Vízlecsapoló Társulat története. Kiadta a Zala Vízlecsapoló Társulat. Nagy-Kanizsa, 1897.
