A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hi drogra fiája Októbertől áprilisig női a tó vize, júniustól szeptemberig pedig apad. Az egész külömbség a legkisebb és legnagyobb vízállás közt három lábat tesz ki, igen nagy szárazság esetén három és fél lábat, amivel persze változnak a mélységek is, amit a VII. tábla sorol fel. Ha száraz időben ennyire leapad is, a Sió folyó eredete három öllel, öt és fél lábbal magasabban van, mint a Balaton legmélyebb feneke, nem csoda tehát, hogy a Sió gyakran kiszárad az eredeténél. Minél mélyebbre ássuk a Sió eredetét, annál jobban leapaszthatjuk a tó színét. Ezt a herkulesi munkát néhány évvel ezelőtt eredménytelenül kísérelte meg Somogy és Veszprém vármegye, amint mondják. Néhány ezer embernek nyolcznapi munkáját ugyanis az északi szél verte hullámok egyetlen egy éjszaka tönkre tették. Innen származott az az ellenvélemény, hogy minden kísérlet hiú, a Sió nyílása úgy a legkedvezőbb, ahogyan van. A Sió-torok Fok városban van s folyása négy vármegyét választ el, t. i. Somogyot Veszprémtől és Fejért Tolnától, folyásában két jelentős mellékvíz növeli, t. i. az Adándi patak és az Enyingi, vagy Kaboka, amelyet «Tiszta-víz» néven neveznek. Egész folyásában mocsaras, de ezeknek a mocsaraknak más természete van, mint a Kapós és a Sárvíz mocsarainak, mert a Sió gyepes partdarabokat szaggat, amely megszámlálhatatlan úszó sziget gyanánt lebeg benne, de amelyeknek jó haszna van, mert megszilárdulva, kaszálót szolgáltatnak. A Balaton árvizeinek az az oka, hogy a kifolyás küszöbe 25 7 S lábbal magasabban van, mint a tó legmélyebb helye. A Sió folyó mocsaras voltának okai: 1. A Kiliti malom és a Szabadi helység közt töltés van, amelyet régebben is már okoltak; 2. Sok úszó sziget akadályozza a folyást; 3. A Tiszta-víz mocsaraival való összefolyás helyén egészen eltűnik a víz az ingoványos növényzet alatt s csak Hídvég felett bukkanik újra elő; 4. A Kapóssal való összefolyása helyén megint akadályok vannak; 5. Az egész völgyön végig a malmok sok akadályt okoznak. Ezeknek teljes felsorolását a IX. tábla tartalmazza." Ezentúl áttér a Descriptio a szabályozás kérdésére. Háromféle tervet dolgozott ki a mérnök. Az első szerint a Sió akkori kifolyásának szintje a csatorna leásásával egy öllel alább szállíttassák. Ebben az esetben 1 1,466 3/ l 6 hold (1200 öllel számítva) jutna szárazra a Balatonból s 5868 8/i6 hold a Sió-bozótból. A második terv szerint a kifolyás szintje két öllel szállíttatnék alá s akkor a Balatonból 19,249 3/ lt í hold, a Sió-bozótból 5868 8/ 1 6 hold jutna szárazra. A harmadik terv szerint végül a kifolyás szintje három öllel és két lábbal szállíttatnék alá s akkor a Balatonból 129,738 hold, a Sió-bozótból megint 5868 8/ u ; hold kerülne szárazra. (Itt van az a 129,738-as szám, amire az írók később hivatkoznak.) A mérnök számításai szerint az első terv szerint 34,669 forint 37 kr.; a második szerint 50,235 forint 37 kr.; a harmadik szerint 271,213 forint évi jövedelem származnék az így művelés alá vehető földből. Az első terv szerint a csatorna két öllel és három lábbal, a második szerint három öllel és három lábbal, a harmadik szerint négy öllel és három lábbal volna mélyebb, mint ma, a térképen jelzett A pont helyén. Az ásandó csatorna irányát és helyét is kijelöli a mérnök a térképen, de azonkívül megjelöli a Zala csatornáit is, amelyeken a folyó vize a megkisebbedett Balaton medenczéjébe vezettetne. Megjegyzi még, 1. hogy a térképen kék színnel van megjelölve az a terület, amelyet lecsapolás után a tó el fog foglalni s ez a hely azért is jó lesz, hogy a vizek itt lerakják iszapjukat, mielőtt a csatornába lépnének. 2. A Sió-csatornán hajó-
