A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 23 alapján eldönteni nem lehet; más szóval a diluvium és alluvium édesvízi és szárazföldi molluszka-faunája teljesen ugyanaz». 1 Eddigi tanulmányaim következtében, a melyek a külföldi szaktársak nézetével teljes összhangzásban vannak, ezzel a felfogással nem azonosíthatom magamat. Hiszen láttuk jelen munka során is, hogy — úgy magukat a fajokat, mint azok földrajzi elterjedését tekintve — milyen fontos különbségek vannak a pleisztoczén és holoczén korszakok faunája közt. És ha tekintetbe vesszük azt, hogy a kvarter fauna, különösen nálunk Magj'arországon, geologiai szempontból még rövid idő előtt teljesen figyelmen kívül maradt s kellő méltatásban még ma is alig részesül, teljes jóhiszeműséggel állíthatom azt, hogy a pleisztoczén és holoczén fauna egymás közötti viszonyának teljes megvilágítása csak akkor lesz lehetséges, ha az egész magyar birodalom faunáját kellőképen fogjuk ismerni. Ma még inkább csak adatgyűjtésre szorítkozhatunk, a végérvényes ítélet később következik. A Valvata piscinalis, Lithoglyphus naticoides és Hemisinus acicularis e rétegek korára nem jellemzők. Ezek a fajok csak a folyóvízi eredet mellett szólnak, ezen a réven kerültek a Balatonba is s ott, a legutóbbi kivételével, a mely feltétlenül folyóvizet igényel, napjainkig megmaradtak. Láttuk, hogy a Hemisinus acicularis. a sokkal fiatalabb 8. sáfránykerti rétegben, a mely határozott folyóvízi üledék, ismét jelen van. A siófoki 15. réteg és a városhidvégi Kavicsosdomb faunája közt az a — Wmss-től is megállapított — különbség tényleg fennáll, hogy míg a siófoki rétegben Theodoxus és Hemisinus csak szórványosan mutatkozik, addig a városhidvégi termőhelyen tömegesen fordul elő. 2 Ez azonban nem korkülönbségre vall, hanem a két különböző üledéket lerakott folyóvizek (patakok) eltérő fizikai tulajdonságai mellett szól. Némi korkülönbséget rögzít talán inkább az a körülmény, hogy a városhidvégi rétegben gyakori Hydrobiák Siófokról (a 15. rétegből) teljesen hiányzanak. Tekintettel azonban arra, hogy a Kavicsosdomb faunájából számos olyan csiga került elő, a melyeken a leginkább termális vízre jellemző mészkéreg látható, az sem lehetetlen, hogy itt valahol állandó hőmérsékletű, langyos források voltak, a melyek a Hydrobia és Corbicula fennmaradását a siófoki faunával szemben lehetővé tették. A mint ezek a források elapadtak, kipusztultak a Hydrobiák és a Corbicula is. Látnivaló tehát, hogy e két réteg között még aránylag csekély korkülönbséget sem kell okvetlen feltételeznünk, hogy a kettő közti eltéréseknek magyarázatát adhassuk. E fauna jellemző tagjairól alább még lesz szó. Hemisinus acicularis-X. 1 Fenékről Lithoglyphus naticoides-X, Unió pictorum-oX, Fluniinina amnica-X; Zalaapáti környékéről pedig (a m. kir. földtani intézet gyűjteményéből) Hemisinus acicularis-X, Lithoglyphus naticoides-t és Theodoxus Prevostianus-X. Zalaapátin — a malommal szemben levő vízmosás feletti rétegekben — Itt még csak azt óhajtom megjegyezni, hogy hasonló korú és faunájú rétegek nyomára a Balaton környékén több helyütt akadtam. így Balaton földvárról kaptam 1 I h. 299. l. 3 V. ö. WEISS , i h. 33. 1.
