A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához

Uj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén l étegek geologiájához és faunájához. 1 1 * 47. Pupilla muscorum elongata CLESS. gy. * 48. Sphyradium columella BENS

. rr. (13.) Cochlicopa lubrica MÜLL

. gy. *49. Pirostoma sp. (töredék) rr. 50. Neritostoma putris L. gygy. 51. Luceua oblongaagonostoniaK.gygy 52. » Kobelti HAZAY rr. (20.) Limnophysa palustris turricula HELD. r. (22.) Spirodiscus corneus L. r. (23.) Tropidiscus umbilicatus MÜLL

. rr. 53. Gyrorbis spirorbis L. r. (29.) Lithoglyphus naticoides FÉR. (32.) Fossarina fontinalis C. PER. rr E fauna jellegét a Vallonia tenuilabris A. BR., Trichia hispida L., Neritostoma ptiiris L., Lucena oblonga agonostoma K., tömeges fellépése s néhány nedvességet és erdei vegetácziót igénylő faj (

Polita pura ALD., Polita radiatula ALD., Discus ruderatus STUD., Eulota fruticum MÜLL., Ariauta arbustorum alpicola FÉR., Sphyradium collumella BENS

.) jelenléte szolgáltatja Mint látjuk, ez a fauna teljesen eltér attól, a melyet a római kulturrétegek tartalmaznak, valamint attól is, a mely ma a sáfránykerti magas parton és az alatta elterülő Balatonparton él. Sok tekintetben emlékeztet a német-bajorországi Sandlöss» faunájára, a melyhez hasonlót Deliblátról

1 és Zákányról'

2 ismerünk s a melyet én, eddigli tapasztalataim kapcsán még az alsó pleisztoczén h'ez sorozandónak tartok. A mi e rétegek anyagának kőzettani sajátságait illeti, arról a IV. fejezetben bővebben lesz szó. 4. Kb. 1

1/

2— 2 m. vörösbarna, agyagos, erősen humid réteg fokozatos átmenettel a 3. rétegbe. Iszapolási maradékában kevés apró, meg nem határozható csigatörmeléken kívül kövületet nem találtam. 5- 0'25 m. barnás, szürkésfekete, meszes, humuszos réteg kevés kövülettel: (10.) Vallonia pulchella MÜLL

. gy. (6.) Chondrula tridens MÜLL

. r. (23.) Tropidiscus umbilicatus MÜLL

. gy. (53.) Gyrorbis spirorbis L. r. 54. Tropidina macrostoma STEENB. gy. 55. Fossarina pusilla GMEL. rr. 6. 1 m. zöldesszürke, rozsdafoltos, agyagos, réteges, iszap, a mely nyilván valamely folyóvíz lebegő agyagos részeinek leülepedése folytán keletkezett. Ez a kőzet rendkívül hasonlít arra, amelyet HORUSITZKY mocsárlösznek nevez s a melyről a IV. fejezetben még lesz szó. Benne kevés kövület található, ezek azonban folyóvízre utalnak: (23.) Tropidiscus umbilicatus MÜLL

. rr. (27.) Cincinna piscinalis MÜLL

. r. (29.) Lithoglyphus naticoides FÉR. gy. 56. Sphaerium rivicolum LEACH. r. 57. Pisidium amnicum MÜLL

. gy. 7. 0"80 m. tinóm szürke homok, valószínűleg ugyanannak a folyóvíznek a nagyobbszemű üledéke; a lebegő anyagszemecskék lerakódását megelőzőleg megült réteg, itt-ott apró rneghatározhatlan kövület-törmelékkel. 1 Vorläufiger Bericht über eine interessante pleistozäne Molluskenl'auna in Südungarn. Nachr. Bl. d. Malak. Ges. Heft 3. 1907. 155—162. 1. 1 Succinea Schuhmacheri AMJRLAF. és Limnophyya diluviaua ANDKEAE Magyarország pleisztoczén faunájában. Földt. közi XL. köt. 2. füzet. I