A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
30 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 184 m it T-A. 7 É-Ú i-k F Az eddig mondottakból kitűnik, hogy Fonyódon három, illetve négy szintet lehet megkülönböztetni. Az alsó (1.) szint a legkövületdúsabb, eddig 70 kövület van belőle az ostracoddkon kívül meghatározva, de van még néhány eddig meg nem határoztt puhatestű is. E szint föl van tárva a Fonyód-hegy északkeleti lábánál a «Fürdőszállodá»-val szemben; továbbá a Fonyód-hegy északi lábánál lévő kútban s e két utóbbi lelethely között a hegy iábánál több helyen, valamint az alsó fürdőházaknál. HALAVÁTS e szintből mindössze 6 fajt említ. E szint megfelel a tihanyi Fehérpart felső (III.) rétegének, továbbá a szőlők alatti föltárás felső Congeria balatonica PARTSCH jellemezte rétegének, valamint a Boglár-hegy és földvári magaspart alsó rétegeinek, a nagymányoki alsó konglomerátumnak és a radnamesti híres faunát bezáró rétegnek stb. Szóval a felső-pannoniai emelet Cong, triangidaris és balatonica tömeges föllépésével jellemzett szintjének. Ezekkel egykorúak a fonyódi alsó-fürdőházaknál látható szárazföldi lencsék is. Följebb a 3. számú rétegbe települve van a 4. számú sötétszínű kemény agyagos réteg, melyből eddig 28 fajt ismerek, ez azonos a balatonföldvári és tihanyi Fehérpart felső részében lévő hasonló sötét mocsári réteggel, továbbá az öcsi és nagy-vázsonyi édesvízi képződménynyel. Szóval ez már a felső-pannoniai emelet Cong, rhomboidea jellemezte szintjének felel meg. A harmadik szint, az alluvium alatt lévő 5. sz. í\ bazaltbombákat tartalmazó finom homoknak Vivi6 -. , , „ j para Fuchsi NEUM.-Í tartalmazó alsóbb része. 5 1 A A negyedik szint pedig a homoknak felső, o V .1 C'ű'-' d.i * „- bombákat bezáró része, mely már kétségtelenül levantei korú. 22. Balaton-Földvár (Somogy vármegye). Szemközt a tihanyi félsziget DNy-i magas partjaival a Balaton déli partján emelkedik a 154 méteres balatonföldvári magaspart, melynek a tóra néző északi része meredek fal. Alját törmelék borítja s be van nőve (4. ábra). E magas falban a következő rétegek vannak föltárva: alul több méter vastag kövület nélküli agyag (1.), majd 40 cm. vastag barna rozsdás uniós homok, limnocardium és vivipara töredékeivel (2.), erre több mint 4 méter vastag konkrécziós agyag következik (3.), melybe úgy 5 cm. vastag kövületes homokréteg telepszik (4.), ebből van: Congeria balatonica FUCIIS. Pisidium Krambergeri BRUS. és több fajilag meg nem határozott cardium töredéke. Erre agyageres homok telepszik (5.) 8'5 m. vastagságban, melybe középtájt 10 cm.-es konkre2 ú ^^jtS^»»/ 4. ábra. A balatonföldvári magaspart átmetszete. Mértéke kb. 1:300. 1. Pannóniai agyag, kövületek nélkül; 2. uniós homokréteg (40 cm.); 3. konkrécziós agyag és homokrétegek váltakozva (4 m. + 10 cm.); 4. kövületes homokréteg (5 cm. + 40 cm.); 5. homok, helyenként agyagrétegekkel váltakozva (4 m. -)- 2-50 m. + 2 m.); 6. konlcrécziós homok (50cm. -f- 20cm.); 7. lösz (6—8m.); 8. termőföld(1—2 m.).
