A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Tuzson János: A balatoni fosszilis fák monográfiája
14 A balatoni fosszilis fälc monográfiája. maradványokon még csak szó sem lehet (habár nem egy esetben állíttattak fel már varietasok is). Ezt a részletes növénytan történeti kifejlődése is igazolja, mert hiszen ismeretes, hogy a varietások, subspeciesek, sőt a fajok megállapítása is, a tudomány fokozatos fejlődésével, illetőleg az egyes növénycsoportok megismerésének intenzitásával hozható kapcsolatba. A fosszilis növények megismerésében pedig még nagyon is a kezdet nehézségeivel küzdünk, még a fajokat, sőt a faj csoportokat sem ismerjük. A kettős elnevezésnél tehát botanikai szempontokból indokolatlan volna tovább menni, más szempontoknak pedig a névben nem kell kifejezést nyerniök, mert ez méginkább megtévesztő volna, a mennyiben a harmadik névvel méginkább eltakarnék azt a valóságot, hogy az illető fosszilis növénymaradványt tulajdonképen nem lehet meghatározni. Végül még figyelemre kell méltatnunk azt is, hogy a határozottan felismerhető és kifejezhető sajátságok keresésén és figyelembe vételén kívül, meglehetős tág tér van nyitva a fosszilis növénymaradványok meghatározásában, a különleges tapasztalatokra és gyakorlottságra alapított egyéni érzéknek, vagyis a diagnozisok és rajzok alakjában ki nem fejezhető megfigyelési tehetségnek. Erre már NATHORST is megjegyezte (31 2 3), hogy legjobb a fosszilis növényekmeghatározásában tőle eltekinteni. Bármily értékes kalauz legyen is ez az egyéni érzék, a növényfragmentumok hovátartozásának elmés kitalálásában, a fosszilis növényfajok tudományos meghatározását s megnevezését nem lehet csakis erre alapítani, mert ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az utóbbit olyan jellemző alaki sajátságokkal indokoljuk, a melyeket minden gyakorlottabb botanikus felismerhet, úgy a leírás, és szóval az illető «faj» csakis arra nézve bírhat újabb meghatározásokban értékkel, a ki az első meghatározást a maga érzéke szerint végezte; vagyis az illető adat a szerző tulajdona, de nem a tudományé. Ha tehát használható meghatározásokat akarunk végezni, úgy ezekben biztos morfologiai sajátságokhoz kell ragaszkodnunk és főleg mindenben arra az alapra kell helyezkednünk, a melyet a botanika a recens növények morfologiai viszonyaira nézve nyújt, mert bizonyos, hogy a természet törvényei a letűnt geologiai korokban is ugyanazok voltak, mint ma. Ha a meghatározások a jövőben a vizsgálati anyagnak intenzivebb botanikai feldolgozására lesznek alapítva, s a fosszilis flóra ismert alakjai közül mindazok, a melyek kétségtelen értékkel bírnak, külön ki lesznek emelve, illetőleg az értéktelenek ki lesznek selejtezve, úgy remélhető, hogy a föld mai növényzetének fejlődéstörténetére vonatkozó ismereteink is jelentékenyen tisztulni és változni fognak, s akkor, a mint említém, a növényfajok vándorlása és kihalása kapcsán, bizonyára az egyes geologiai szintekre, az egyes geográfiái komplexumok szerint, jellemző növények is fognak kimutattatni. Az előzőkben általánosságban leírt tételek, a Balaton környékén előforduló fosszilis növénymaradványoknak a továbbiakban leírt meghatározásával szorosan összefüggenek, abban több helyen igazolásra találnak és érvényre jutnak. Előre bocsátottam ezt a fejezetet azért, hogy az egyes kövületek leírását, az általános fejtegetések közbeiktatása által ne tegyem nehezen áttekinthetővé, és hogy az ismétléseket is lehetőleg kikerüljem. Most pedig áttérek az egyes növénymaradványok ismertetésére, s a kapcsolatos irodalmi adatok revíziójára.
