A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája

A balatonmelléki /

lontusi korú rétegek faunája.. 25 1870. — — — FUCHS TH.: Die Fauna d. Congerienschichten von Radmanest; Jahrb. d. k. k. g. R.-A. Bd. XX, pg. 363, Taf. XVI, fig. 1—3. 1870. — — — FUCHS TH.: Die Fauna der Congerienschichten von Tihany am Plattensee; Jahrb. d. k. k. g. R.-A. Bd. XX, pg. 541. 1870—75. Dreissena (Aenocephalus) triangularis PARTSCH sp. — SANDBEUGER F.: Die Landund Süsswasser-Conchylien der Vorwelt, pg. 681, (pro porté) Taf. XXXI, fig. 2. 1883. Dreissena triangularis PARTSCH.— BRUSINA SR

.: Die Fauna der Congeriensch. von Agram; Beitr. z. Pal. Öst.-Ung. Bd. III, pg. 182. 1892. Congeria triangularis PARTSCH. — HALAVÁTS GY.: A királykegyei pontusi korú fauna; A m. kir. földt. int. évk. X. k., 30. 1. 1892. Dreissensia triangularis PARTSCH. — BRUSINA SP. : Ueber die Gruppe der Congeria triangularis; Zeitschr. d. deutsch, geol. Gesellsch. Jahrg. 1892, pg. 196. 1897. — — — ANDRUSSOV N.: Fossile u. lebende Dreisscnsidae Eurasiens; Resumé pg. 33, Taf. V, fig. 15—17. 1902. — — — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in teli. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tb. XVIII, fig. 15—27. Típusos példányait találtuk a Balaton mellékén Tihanyon, hol kevésbbé gyakori és Kenesén a mélyebb rétegekben, itt a Csitényhegy aljában sok teknó'jc gyűjthető. Igen gyakori Radmanesten is. A felső-pontusi emelethez tartozó congeria rhomboidea-s7Án\.bex\ Királykegyén, O-Kurdon, Hidason, Szegzárdon, Sormáson, Bükkösdön is találtatott s így e fajnak függélyes elterjedése a pontusi emeletben nagy. Congeria iingnla caprae MÜNST. sp. 1782. BARTSCH C. D.: Bemerkungen über den Blattensee; Ungar. Magasin, Bd. II, pg. 129. 1820. RIES J. F.: Az úgynevezett ketskekörmökről a Balaton partján; Tudom, gyííjtem. XI. k., 37. 1. 1835. Congeria triangularis PARTSCH: Ueber die sogenannten versteinerten Ziegcnklauen aus dem Plattensee; Ann. d. Wien. Mus. d. Naturg. Bd I, pg. 99, Taf. XII, fig. 1—4 (excl. fig. 5—8). 1838. Mytilus u?igula caprae MÜNST. — GOLDFUSS: Petrefacta Germaniae, Bd. II, pg. 172 (excl. flg.). 1867. Congeria triangularis PARTSCH. — HÖRNES M.: Die foss. Mollusken d. tert. Beckens von Wien, II. Bd.; Abh. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. IV, pg. 363 (pro parte), Taf. XLVIII, fig. 3 (excl. fig. 1—2). 1870. Congeria balatonica PARTSCH var. crassitesla. — FUCHS TH.: Die Congerienschichten von Tihany am Plattensee; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, pg. 541. 1875. — — — — — HOERNES R : Ein Beitrag z. Kenntn. d. NeogenTauna von Süd-Steiermark und Croatien; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XXV, pg. 66, Taf. II, fig. 1—2. 1883. Dreissena ungula caprae MÜNST. — BRUSINA SP. ; Die Fauna der Congerienschichten von Agram; Beitr. z. Paläont. Öst.-Ung. Bd. III, pg. 182. 1886. Congeria ungula caprae MÜNST. sp. — HALAVÁTS GY.: A kustélyi pontusi korú fauna; A m. kir. földt. int. évk. VIII. k., 124. 1., XXVI. tab., 4. ábra és szövegközi ábra. 1892. — — — — BRUSINA SP.: Ueber die Gruppe der Congeria triangularis; Zeitschr. d. Dcutsch. geol. Ges., Jahrg. 1892, pg. 191. 1893. — — BRUSINA SP. : Congeria ungula caprae (Münst.), C. simulans Brus. n. sp. und Dreissensia Münsteri Brus. n. sp ; Verh. d. k. k. g. R.-Anst. Jahrg. 1893, pg. 45. 1897. — ANDRUSSOV N.: Fossile u. lebende Dreissenidae Eurasiens, Resumé pg. 35, Taf. V, fig. 18—22. 1902. — — — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, tert. in teli. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. XVIII, fig. 32—35. Igen gyakori e faj Tihanyon, a Gödrös nevű lejtőrész alsó fossziliás rétegében, egész példányt azonban nem sikerült gyűjteni, hanem csak többé-kevésbbé hiányosakat. Gyakori még Vörös-Berényen, hol a Fűzfő-major felé néző terrasz oldalában találtuk.