A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
16 A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 16 5. ábra. A kénesei Csittényhegy alatti magospart rétegszclvényc a «Szakadtpart» nevű omlással. Mértéke = 1:1000. a. kékesszürke leveles agyag kemény homokkőpadokkal, felette egy 0'5 m. vastag szürke homokréteg sok kövülettel (1); b. leveles kék agyag, felette sötétbarna gipszes, szenes agyag (0'20—0"40 m. vastag) teli kagylótöredékekkel (2); c. sárga és szürke, leveles, homokos agyag váltakozva; (1. alul sárga, meszes agyag, 0'80 m. vastag, felül kiékelődö sötétbarna szenes agyag, 0'40 m. vastag kagylótöredékekkel (3); e. kékesszürke homok; f. mészkonkrécziós agyag. a. az épségben lecsúszott kövületekben bővelkedő homokréteget, 1, 2, 3 a kövületeket tartalmazó padokat jelölik meg, ezek az akarattyai szelvény alsó homok-, felső és legfelső szenes rétegének felelnek meg. A homokréteget fedő szürke agyagból pedig egy nagy cinodonta teknó'jének részletét gyűjtöttem. Valvata balatonica ROLLE gy. » (Aphauotylus) Fuchsi BRUS. r. Vivipara Lóczyi HALAV. gy. Bithynia margaritida FUCHS gy. » proxima FUCHS I. R. Pyrgula bicarinata BRUS. i. r. Micromelania Schwabenaui FUCHS gy. laevis FUCHS gy. radmanesti Fucus gy. Micromelania Bielzi BRUS. gy. Melanopsis gradata FUCHS i. r. » pygmaea BARTSCH gy. » oxyacantha BRUS. r. Entzi BRUS. r. (Lyrcaea) caryota BRUS. gy Planorbis varians FUCHS i. r. » Kimakowiczi BRUS. r. Hal-othollt r. Csittényhegyi szőlő 4. Balatonfő-Kajár. Kenősével keletről Balatonfő-Kajár határos. E község határában is több pontról gyűjtöttünk fossziliákat. Az egyik lelőhely magában a községben van, míg a többiek a Balaton partján.
