A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
ELŐSZÓ. 4 ZOK a fosszilis állatmaradványok, melyek a balatonmelléki pontusi /-\ korú rétegekben eltemetve vannak, nemcsak hogy régen felköltötték az emberek érdeklődését, de egyikének, a Congeria ungula caprae, MüNST.-nek a vízhullámoktól lekoptatott csőre, mely balatoni kecskeköröm név alatt ismeretes, hazánk történetével összefüggő mondára is adott alkalmat. I. Endre magyar király, ki a tihanyi zárdát és apátságot 1055-ben alapította, s kit ide temettek el (egyszerű sírköve még ma is megvan a tihanyi altemplomban), trónjától megfosztva nagy nyomorban élt a Balaton partján. Egy nap egy gazdag pásztorral találkozott, ki nagy kecskenyáját legeltette a parton, s pénzt kért tőle kölcsönbe. Mire a pásztor azt felelte: «Istenuccse nincs pénzem, nem adhatok». Erre Endre azt mondja: «Isten téged úgy segéljen, amint igazat mondsz. De ha hazudsz, büntessen meg fukarságodért». Alig hogy elhangzott az átok, a pásztor kecskéstől őrülten a tóba fut s ott vész mind. A Balaton hullámai ezeknek a kecskéknek megkövült körmeit hányják ki a partra még ma is. A «balatoni kecskeköröm» méltó párja a csúcsai (Szilágy megye) nummuliteseknek, a «Szt. László pénzé»-nek, melyhez fűződő monda Szt. Lászlónak a tatárokkal vívott győzelmes csatáival függ össze. De ha már a nép figyelmét annyira lekötötte a pontusi korú egyik fosszilia, hogy monda szülője lett: nem lehet csudálkozni, hogy a komoly természetvizsgálók érdeklődését is már korán felköltötték a Balaton mellékén található kövületek, s jelesen a «kecskekörmök». így már 1781-ben B ARTSCH C. D. felismerte azok fosszilis kagyló voltát, le is rajzolja, s ostreá-nak határozza meg. Ugyanígy vélekedik róluk 1822-ben BEUDANT F. S. is. Voltak, a kik halfogaknak tartották a balatoni kecskekörmöket. í*