A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kadić Ottokár: A Balaton vidékének fosszilis emlősmaradványai
14 A Balaton vidékének fosszilis e in lös marad vá nya i. Bal alsó moláris B. Az előbbi A molárisnál sokkal nagyobb, s úgy mint az, számos töredékből összeragasztott. Itt is tíz lemez van. A czement a korona külső felületéről lepattant. Jobb felső moláris. Számos töredékből összeragasztott, máskülönben majdnem teljes fog. A felső felület vízszintesen koptatott. A közök czementtel teljesen ki vannak töltve, a korona külső felületéről lepattant. Az utolsó három darabot LÓCZY LAJOS gyűjtötte és a budapesti m. kir. Földtani Intézet gyűjteményének ajándékozta. Az itt felsorolt maradványok az itáliai Val d'Arno plioczén rétegeiben talált megfelelő Elephas meridionalis NESTI maradványokkal egészen jól egyeznek, 1 SCHROEDER H. meghatározása szerint azonban, az Elephas antiquus FALC. fajhoz tartoznak. 2. Elephas primigenius BLMB 1. Lelőhely: Zalaegerszeg (Zala vármegye). A besnyői szőllők homokos löszrétegei. Majdnem teljes csontváz. Felső állcsont a két felső moláris foggal, mindkét processus palatínus ossis maxillaris-szal és a két processus zygomaticus maxillae csontokkal. A pars intermaxillaris maxillae csak töredékekben maradt meg. A felső molárisok rágó felületének hosszúsága 23 cm. Alsó állcsont. A jobboldali condylus és mind a két processus coronoideus kivételével, melyek letörtek, az egész állkapocs a molárisokkal teljesen megvan. Feltűnő a rostrum hiánya, ennek helyén azonban érdes, ovális felület található. Az agyarakból csupán töredékek maradtak meg a középső részletből. Az alsó molárisok rágófelületének hosszúsága 21 cm. Első nyakcsigolya. Kivéve a bal processus transversus-t, mely letörött és a felső és alsó íven levő egynéhány hiányos helyet, az atlas teljesen megvan. Második nyakcsigolya. A processus spinosus, a processus odontoideus-nak egy része és a hátulsó, izületi felület alsó pereme lehorzsolódott, máskülönben a csigolya jó megtartású. Egy nyakcsigolya. Csupán a test a bazális részszel, a hátulsó epiphysisekkel és a hiányos felső testrészszcl van meg, míg a végrészek, a mellső epiphysis és az ív hiányoznak. Egy hátcsigolya a gerinezoszlop mellső részéből. Csupán a hosszú processus spinosus van meg. Egy hátcsigolya a gerinezoszlop mellső részéből. Csupán a hiányos test van meg. Egy hátcsigolya a gerinezoszlop középső részéből. Az alap és a processus spinosus végső részének kivételével a csigolya teljesen megvan. Egy hátcsigolya a gerinezoszlop hátulsó részéből. Csupán a processus spinosus van meg. Egy farkcsigolya. A csigolyatest mellső részét, a harántnyúlványok hegyeit és a felső ívet a processus spinosussal kivéve, melyek letörtek, a csigolya teljesen megvan 1 W EITHOFER , K. A. — Die fossilen Proboscidier des Arnothaies in Toskana. Mit XV Taf. ; Beiträge zur Paläontologie Österreich-Ungarns und des Orients. Bd. VIII, p. 107—268. Wien, 1891.
