A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: A Dunántúl keleti részének pleisztoczén korú puhatestű faunája

30 A Dunántúl keleti részének pleisztoczénkorú puhatestű faunája. IV. KÖVETKEZTETÉSEK. A fentieket összefoglalva, az eddigi tapasztalatok alapján állíthatom, hogy: 1. Bizonyos fokig mégis vannak a löszcsigák közt kormeghatározó fontosságú alakok és pedig negativ értelemben véve; 2. a mi úgy értendő, hogy nem a ma is élő fajok (mert hiszen valamennyi él ma) jelenléte a mérvadó, hanem az, hogy egyes olyan fajok, a melyek ma közönségesek, a pleisztoczénban nem fordulnak elő. llyenekül állíthatom a következőket: 1. Xerophila carthusiana MÜLL. 2. Xerophila obvia HARTM. 3. Buliminus detritus MÜLL Azt hiszem, hogy ezek bármelyikének jelenléte az alluviumot (legfeljebb ó-alluviumot) igazolja, de mindenesetre jogos kétséget támaszthat a pleisztoczénkorúság iránt.

1 3. Minthogy ezek a fajok primér löszrétegekből nem kerültek elő, kétségtelen (a 2. pont egyenes következéseként), hogy csak a diluvium végével, illetve a postglacziális periódus után terjedtek el hazánkban.

2 1 Ezért gyüjtésközben mindenkinek a legnagyobb óvatosságot ajánlom, de mindenek előtt a fenti három faj alapos ismeretét, a melynek révén megvan a rögtöni biztos felismerés lehetősége. 2 Az elterjedés tanulmányozásakor figyelembe kell vennünk azt a dk — ény-i irányú vándorló tendencziát, a mely ma is észrevehetőleg érvényesül, annál is inkább, mivel ez a 3 faj úgyszólván kelet- és déleurópai eredetű.