A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A Dunántúl keleti részének pleisztoczén korú puhatestű faunája
22 A Dunántúl keleti részének pleisztoczénkorú puhatestű faunája. 1. 8. 10. 12. 14. 15. 17. 18. 19. 20. 21. 23. 24. 25. 26. 28. 29. 30. Ezek közül idősebb lösz (Vallonia tenuilabris-X. tartalmazó rétegek) van a következő helyeken : 8. 17. 18. 21. 2. Homoklencse van a löszben: 11. 22. termőhelyeken: az utóbbi Vallonia tenuilabris-szaX. 3. Futóhomok (fiatal rétegek) található két helyen, ezek: 9. 13. 4. Humuszszal kevert, ó-alluviálisnak látszó rétegek a következők : 4. 16. 5. Mésztuffa van a 27 helyen Buda-Ujlakon. Ez valószínűleg a felső interglacziális periódusba tartozik. Talán nem lesz érdektelen, ha a Dunántúl keleti részének pleisztoczénkorú faunáját a következőkben összehasonlítom néhány más vidék hasonlókorú faunájával. E végből az alábbi táblázatokba fölvettem WEISS adatait 1 a Balatonvidék pleisztoczén-faunájáról, HALAVÁTS lajstromát a Duna-Tisza közének diluviális fajaitól, 2 LÓCZY jegyzékét 3 a Maros-völgy és Temesmegye északi részének faunájáról, WEISS adatait a süssenborni és thüringiai pleisztoczén-faunákról 1 és végül a mai elterjedés összehasonlítása végett ugyanazoknak a fajoknak a Marosvölgyben, Temesmegye északi részén, a Balaton körül, a Dunántúl felső részén és a Duna-Tisza közötti részeken való reczens előfordulásait is, egyrészt WEISS 5 másrészt HAZAI 6 és CSÍKI, 7 végül pedig az én adataim alapján, a mely utóbbiak különösen a Marosvölgyben végzett gyűjtéseimet foglalják magukba. 8 Megjegyzendő, hogy ezek az utóbbi adatok csak azokra a területekre vonatkoznak, amelyek LÓCZY idézett dolgozatának tárgyát képezték. Ezek: a «Hegyes», a lippai halomvidék, az észak-temesmegyei fensík és az aradmegyei Alföld, a mely vidéken kevés kivétellel magam is gyűjtöttem, különösen reczens csigákat. A Maros völgyének nagyobb része Erdélyre esvén, ott más fajok is, így pl. a lajstromban szereplő Clausiliák bizonyára mind előfordulnak. 1 Loc. cit. 2 HALAVÁTS GY.: «AZ Alföld Duna-Tisza közötti részének földtani viszonyai.» M. k. Földt. int. évk. IX. köt. 3 Loc. cit. 4 W EISS A.: «Die Conchylienfauma der Kiese von Süssenborn bei Weimar». Zeitschr. d. D. Geol. Ges. Jahrg. 1899. p. 156—167. 3 WEISS A.: «Ueber die Conchylienfauna der interglacialen Travertine (Kalktuffe) von Burgtonna und Gräfentonna in Thüringen». Ibid. Jg. 1897. p. 683—689. és «Pótlék a Balaton-tóban és környékén élő puhatestűek felsorolásához». 6 H AZAY G Y .: «Die Molluskenfauna von Budapest». Kassel, 1881. p. 32—39. 7 Loc. cit. 8 A süssenborni és a thüringiai adatoknál, nemkülönben HALAVÁTS lajstromában az előfordulás gyakorisága vagy ritkasága nincs föltüntetve s így az itt is előforduló fajokat az «előfordul» szóval jelzem.
