A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról

10 A íuencshelyi édesvízi mészkő faunájáról. 11 Mindenesetre igaza van STACHE-nek, a midőn azt mondja a mészkövek faunájáról : «Die genauere Untersuchung und Vergleichung der verschiedenen Arten muss einer speziellen Arbeit vorbehalten werden».

1 NEM: Emmericia BRUS. Emmericia Lóczyi n. A ház kőbele karcsú, tornyos, kissé tompa csúcsú és hat kanyarulatbóláll, a melyek egyenletesen növekedők és erősen boltozottak. A varrat mélyen befűződött. A nyílás pereme kitüremlett és széles, duzzadt ajakat visel. Méretei': 7:38 mm, az utolsó kanyarulat magassága 2'5 mm., a kitüremlett ajak szélessége (felül 0'5 = 0'7 mm. Ez a gyönyörű alak, a mely a LóczY-tól gyűjtött mencshelyi édesvízi mészkőből egy teljesen ép, három kevéssé hiányos példányban és hat töredékben került elő, az eddig ismeretes Emmericia-fajoktól karcsú, tornyos alakja és öblös kanyarulatai révén élesen eltér. A mennyire a rendelkezésemre álló kőmagvak után megítélhetem, még legközelebb áll ez a faj a BRUsiNÁ-tól Podvinje-ről (Caplja), Szlavóniából említett

3 és ábrázolt,

3 de sajnos, le nem írt Emmericia Schulzeriana-hoz, a mely a balatonmelléki felső plioczén-rétegekben is előfordul. HALAVÁTS Emmericia canalicnlata-)& ugyanis, a melyet ő Keneséről és Balatonfőkajárról említ,'

1 BRUSINÁ-nak az E. Schulzeriana-ról adott rajzaihoz igen közel áll, ellenben azoktól az ábráktól, a melyek az E. canaliculata BRUS.-t tüntetik fel,

5 teljesen eltér. Tekintettel arra, hogy BRUSINA ábrái idézett művében többnyire jók, itt talán tévedés foroghat fenn. E. canaliculata-X említ VITÁLIS is az öcsi édesvízi meszes képződések középső (II.) terrasszából.

6 Hogy az innen való példányok a kenesei és balatonfőkajári példányokkal egyeznek-e, vagy pedig tényleg az E. canaliculata-hoz sorozandók, nem tudom. Az E. Lóczyi, mely tudtommal az Emmericia-nem első pleisztoczén képviselője, az E. Schtilzeriana-Xól s az ehhez igen közel álló balatonfőkajári, illetőleg kenesei Emmericia-tói karcsúbb, tornyosabb alakja, öblösebb kanyarulatai és szélesen kitüremlett, duzzadt ajaka révén különbözik. Alak tekintetében némileg hasonló Emmericia-1 (E. pliocenica) közöl SACCO Villafranchiano plioczén rétegeiből,

7 a mely azonban nem annyira tornyos, mint az E. Lóczyi, csak 4% kanyarulata van s ezek kevésbbé öblösek, az ajak pedig nem 1 Jüngere Tertiärschichten stb. 126. 1. - S. BKUSINA : Orygoceras, eine neue Gasteropoden-Gattung der Melar.opsiden-Mergel Dalmatiens. Beitr. z. Paläont. Österr.-Ungarns und d. Orients, II. Bd. 38. 1. Wien, 1882. 3 S. BRUSLVA

: Gragja za neog. mal. faunu stb. 20. 1., VII. t., 17—18. á. 4 I. h. 43. 1. I. t. 13. á. 6 I. h. VII. t. 22—24. á. 6 I. h. 16. 1. 7 FR. SACCO : I molluschi dei terreni terziarii del Piemonte e della Liguria. P. XVI. 43—44. 1. I. t. 122. á. Torino, 1894. F.mmericia Lóczyi n. Term, nagyság 3-szorosa.