A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Tuzson János: A balatoni fosszilis fák monográfiája

4. balatoni fosszilis fák monográfiája. 53 27.MERCKLIN, C. E.: Palaeontologikon Rossicum. St. Petersburg. 1855. 28. MOLISCH, H.: Vergleichende Anatomie des Holzes der Ebenaceen und ihrer Verwandten

; SitzungsBer. d. k. Akad. d. Wiss. zu Wien. Math.-naturwiss. Kl. 1879. LXXX. I. Abth. p. 25. 29. MÖLLER, J.

: Beiträge zur vergleichenden Anatomie des Holzes. Wien, 1876. 30. MORGENROTH : Fossile Pflanzenreste von Kamenz in Sachsen. Inaug. Diss. Halle. 1883. 31. NATHORST, A. G.

: Über die Benennung fossiler Dicotylenblätter; Botan. Ccntralblatt. XXV. p. 21, 52, 89. 32. PAX

, F.: A gánóczi kövült növényzet; Növénytani Közlemények, 1905. p. 89. Die fossile Flora von Gánócz bei Poprád; Beiblatt zu den Növénytani Közlemények, 1905. p. (19). 33. POTONIE, H.

: Lehrbuch der Pflanzenpalaeontologie. Berlin. 1899. 34. SCHENK, A.: Fossile Hölzer; ZITTEL : Geologie und Palaeontologie der libyschen Wüste. II. Th. 1. Abth. 35. SCHIMPER

, W. PH

.: Traité de Paléontologie végétale. II. Paris. 1870—1872. 36. SCHIMPER, W. PH., SCHENK A.: Palaeophytologie, in ZITTEI, K. A.: Handbuch der Palaeontologie. Abth. II. München und Leipzig. 1890. 37.SOLEREDER, H. : Über den systematischen Wert der Holzstructur bei den Dicotyledonen. München. 1885. 38. SOLEREDER, H.

: Systematische Anatomie der Dicotyledonen. Stuttgart, 1899. 39. GRAF SOLMS LAUBACH, H.: Die Conifercnformen des deutschen Kupferschiefers und Zechsteins; Palaeontol. Abh. v. DAMES und KAYSER. Vol. 2. Heft. 2. Berlin. 1884. 40. GRAF SOLMS LAUBACH, H.

: Einleitung in die Palaeophytologie. Leipzig. 1887. 41. STAUB, M.: Baranyamegyei mediterrán növények; A m. kir. F"öldtani Intézet Évkönyve. 1882. VI. p. 21. Mediterrane Pflanzen des Baranyaer Komitates; Jahrb. d. kgl. ung. Geol. Anstalt. 1882. VI. p. 23. 42. TUZSON, J.: A tarnöczi kövült fa; Természetrajzi füzetek. 1901. p. 273. Der fossile Baumstamm bei Tarnócz; Természetrajzi füzetek. 1901. p. 293. 43. TUZSON, J.: Adatok Magyarország fossil flórája ismeretéhez. F'öldtani Közlöny. 1902. pag. 200. Beiträge zur Kenntnis der fossilen Flora Ungarns; Földtani Közlöny. 1902. p. 253. 44. UNGER, F.: F'ossile Pflanzenreste aus Neuseeland. Wien, 1854; Novara-Expedition. Geolog. Teil. I. Bd. 2. Abt. Palaeontologie. 45. UNGER, F.

: Chloris protogaea. Leipzig. 1847. 46. UNGER, F.: Der versteinerte Wald bei Kairo etc.; Sitz.-Ber. d k. Akad. d. Wiss. in Wien. 1858. (Mathem.-naturwiss. Cl.) XXXIII. p. 209. 47. UNGER, F.: Geologie der europäischen Waldbäume. Graz, 1869. 48. UNGER, F.: Über fossile Hölzer aus der libyschen Wüste; Botan. Zeitung. 1880. p. 657. 49. UNGER, F. und RICHTER, R.: Beiträge zur Palaeontologie des Thüringer Waldes; Denkschr. d. k. Akad. d. Wiss. in Wien. Math.-naturwiss. Klasse. 1855. Bd. 10. 50. WITHAM of LARTINGTON, W.: The internal structure of fossil vegetables found in the carboniferous and oolithic deposits of Great Britain. Edinburgh. 1833. 51. GÜRICH, G.: Ein neues fossiles Holz; Zeitschr. d. deutsch, geolog. Ges. XXXVII, p. 433. 52. BORNEMANN, J. G.

: Über organische Reste der Lettenkohlengruppe Thüringens. Leipzig. 1856. i