A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Adatok a somogymegyei Nagyberek geologiai és faunisztikai viszonyainak ismeretéhez

6 Adatok a somogymegyei Nagyberek ismeretéhez. 6 kevés lápföld s alatta sötétszürke csigás homok látható. Innen 57-1-40-ig egy mélyedésben felül 20 cm. homokos tó'zegkorpa, alatta lápföld, majd homok s végül agyag található. Tovább (58-)-20-ig) a homok s alatta az agyag kevés lápföld alatt kiemelkednek. Innen 61-ig ismét mélyedés következik; ebben felül 30 cm. tó'zeg, alatta kb. 60 cm. fekete csigás lápföld, ez alatt 30 cm. kavicsos homok s legalul kékesszürke, plasztikus agyag települt. Tovább (65-ig) kb. 400 m. hosszú emelkedés van, a melyben a lápföldtakaró alatt homok s benne egy 20—30 cm.-es agyagréteg mutatkoznak. Innen sima a felület 69 -f 50-ig s ugyancsak homok van a lápföld alatt. Tovább 71-)-50-ig lápfölddel telt mélyedés következik, amelyben az ez alatt levó' homok és lápföld között érett tó'zegréteg foszlányai mutatkoznak. 69-)- 60 körül mintegy 40 m hosszú darabon pedig a felületen van kb. 30—50 cm. érett nádtó'zeg. 71 -)- 50-tó'l 71-)-70-ig kis homokfelbukkanás (emelkedés) majd 73 •+ 10-ig ismét lapos, lápfölddel kitöltött mélyedés következik, a melyben a lápföld közt kiékelődó' homokrétegek és tőzegkorpás humusz látható. Tovább 73-f-90-ig 80 m. hosszú emelkedés (homok), majd 74-)-90-ig csigás tőzegfölddel kitöltött mélyedés, azután 75 -j- 50-ig emelkedés (homok, benne itt-ott elszórt apró kavicsokkal) és 76-f-90-ig ismét tőzegfölddel kitöltött mélyedés következik. Innen 1140-ig kis emelkedés (homok, felette 30 cm. fekete csigás lápföld s legfelül 15 cm. barna tőzegkorpás humusz). Tovább 84-)-60-ig a lapos nádberek szelvényét látjuk. Itt kb. 30 cm. humuszos, zsombékos kotuföld alatt mintegy 8—10 cm. csigás homok, ez alatt pedig fekete, csigás tőzegföld települt. Helyenként a közbülső vékony homokréteg hiányzik. Innen 102-)-40-ig hosszú, lapos emelkedés következik, a mely helyenként igen zavaros, úgyszólván lépésről-lépésre változó települési viszonyokat tüntet fel. így 86. sz. körül a csatorna északi falában csakis homok van feltárva, míg vele szemben, a déli csatornafalon alul szürke homok, felette 30 cm. laza, csigás, fekete lápföld, e felett 10 cm. csigás iszapos homok s legfelül 15—25 cm. csigás tőzegkorpa látható. Tovább, a 87—88. szelvényen körül, hullámos rétegzésíí homok mutatkozik 15 cm.-es tőzegkorpás lápföldtakaró alatt, az érintkezés határán igen sok csigával. 89-)-70-től 90-)- 40-ig ismét más a szelvény. Itt alul szürke homok, felette laza fekete lápföld, majd finom szürke homok ismét laza fekete, kavicsos, csigás lápföld, legfelül pedig csigás, kavicsos tó'zegkorpa látható. Tovább (91-ig) az alsó homokot csak mintegy 60 cm. laza, kavicsos lápföld borítja. Innen 92 -)50-ig 180—200 cm -re feltárt apró kavicsos, durva alaphomokot nem fedi egyéb, mint kb. 10 cm. tó'zegkorpás lápföld 92-)-50-től 97. szelvényig a helyzet rendkívül változó, úgy, hogy itt csak átlagszelvény képét nyújthatom. Általában az alaphomokot, a melyben kövületeket sehol sem találtam, többnyire 20-30 cm. lápföld, 10—20 cm. tőzeg és csigás, iszapos homok borítják. Utóbbi rendkívül sok Anodonta balatonica SERV.-Í tartalmaz. Vannak azonban olyan helyek is, —• mint pl. 92 -)- 80 körül — a hol a bonyolult helyzetet az alábbi szelvény illusztrálja (1. a 2. ábrát). 97-től 99-ig az alaphomokot mintegy 15 cm. szürke, csigás, uniós homok fedi, felette pedig kevés (25—30 cm.) tőzegkorpás lápföld települt. 99-től 102-ig a felületen itt-ott tőzegfoszlányok, a tőzeg alatt vagy helyett lápföld, ez alatt homok van. A 101. szelvény körül e homok fekvőjeként kékesszürke agyag jelentkezik, mely a csatorna feltárásában 1 m. vastagságban van megütve az 1—1'5 m homokréteg alatt. Sem az agyagban, sem a fedőjében levő homokban kövületek nem