A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Tuzson János: A balatoni fosszilis fák monográfiája
4. balatoni fosszilis fák monográfiája. 47 Az 1—3 sejtsorból álló bélsugarak eléggé sűrűn haladnak s az edények között ide-oda kanyarognak. A fa tömörebb alapszövetét különböző átmérőjű, vastagfalú prosenchym- (26. kép) és vékonyabb falú parenchym-sejtek teszik. Az elemi alkotó részek finomabb szerkezete, a hosszcsiszolatokon nagyon elmosódott. Sikerült azonban kivennem, hogy az edények thyllisekkel vannak kitöltve (27. kép), hogy falukban, itt-ott sokszögű udvaros gödörkék külső körvonalai foglalnak helyet (28. kép), és hogy a bélsugársejtek s a hosszirányban elhelyezett parenchymsejtek, az edényekkel határos falaikon nagy, egyszerű gödörkéket viselnek (27., 29. és 30. kép). A hosszparenchyma különösen az edények körül csoportosul. A tangencziális csiszolaton, a bélsugarak keresztmetszetén látható, hogy ezek majdnem kivétel nélkül 2 sejtnyi szélesek (28. kép, mi). Magasságuk irányában 15—60 sejt foglal helyet egymás felett. A megvizsgált darab, az évgyűrűk csekély fokú görbü. , ,, 2j.' 'í é p'.., . ... léséből ítélve, valamely idős , ,„, 3 U', Ke p," A varoslodi kövület bel- ' J A városlodi kövület edénye, sugara. Radiális hosszmet- törzs, vagy ág kerületi részé- a mcly kör üi parenchym-sejtek szet. 440/1. bői való. láthatók. Alul egy thyllis. 200/1. 26. kép. A városlodi kövület prosenchym-sejtjeinek keresztmetszete. 440/1. 27. kép. A városlodi kövület radiális hosszmetszete. 160/1. rm 28. kép. A városlodi kövület tangencziális hosszmetszete. rm bélsugár. 160/1. A péti kövület (2. sz.). \y A péti szőlők kavicsrétegéből származik és az előbbihez hasonlóan ez is kevésbbé jól megtartott. A keresztcsiszolatokon (31. kép) finom határú tenyészeti gyűrűk láthatók, a melyek határa csak igen szűk sávot képez és csak kevéssé befolyásolja az edények nagyságát. — E tenyészeti gyűrűk, különösen kisebb nagyítás mellett, az által voltak a keresztmetszeten észrevehetők, hogy a megelőző tenyészeti gyűrű szélső, majdnem színtelen sejtrétegeihez, a következőnek barnás szinű vonáskák és sejtközök által feltűnőbbé váló belső' rétege csatlakozik. Az
