A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Adatok a somogymegyei Nagyberek geologiai és faunisztikai viszonyainak ismeretéhez

I. GEOLOGIAI RÉSZ. A Nagyberek Magyarország lápterületei között nagyságra nézve a második, a mennyiben kiterjedése a m. kir. vízépítési igazgatóság hivatalos adatai szerint 134 km

2. 1 A most folyamatban levő újabb vízmentesítő munkálatok a Nagybereknek csupán nyugati részére terjednek ki, a hol is Varjaskér, Tótszentpál, Kéthely, Balatonujlak és Balatónkeresztur közelében végeztek földmunkálatokat. Az új csatornahálózat a Táskaihegy alatt indul ki a már meglevő Medvogya-árokból s innen NW felé halad a Fehérvíz-puszta felé, a hol egy mellékcsatornaág: a táskái külvízcsatorna fog belé torkollani. Innen WNW irányban halad a csatorna a berek szélén a Hunyady-akol tájékáig, a hol egy másik mellékág, az ú. n. «Határ-külvízcsatorna» egyesül vele. Ottlétemkor ez a mellékág s innentől kezdve a főcsatorna (Övcsatorna) is már készen volt, míg a táskái külvíz-csatorna s a főcsatorna keleti része még nem. A Hunyady-akoltól kezdve, a főcsatorna majdnem teljesen nyugati irányban halad el a Hátdomb alatt s tovább az újkúti szigetig, a hol egy további mellékággal, a Czigány és Sári külvíz-csatornával egyesül. Itt a főcsatorna északnyugatnak fordul s a Szigetmajor érintésével halad Balatonujlak mellett Balatónkeresztur felé, a mely felett vizét a Balatonba fogja vezetni. (L. a mellékelt térképvázlatot.) 1909 november 21-én, a mikor én a helyszínén jártam, a főcsatorna eleje 3V-2 km. hosszúságban (34 -f- 50 szelvényig) már víz alatt volt, olyképen azonban, hogy ezt a részt a Balatontól és a csatorna további részétől át nem vágott földgátak választották még el.

2 A mennyire a kiásott és feltöltött anyagból megítélhető volt, a csatorna szelvényét ezen a részen kevés tó'zegföld alatt jobbára szürke, finomabb-durvább homok szolgáltatja, s a települési viszonyok a tovább, délfelé tapasztaltakkal nyilván megegyeznek. Innentől kezdve a csatornában víz még nem lévén, annak geologiai szelvényét pontosan megállapíthattam s azt az alábbiakban részletesen közlöm. 1 A Balaton vízjárására vonatkozó tanulmányoknak és adatoknak rövid foglalatja. (Budapest, 1904.) 2 Néhány nappal dr. KORMOS látogatása előtt a 40. és 60. szelvények közötti részt — Kéthely és a balatonujlaki megálló között — magam is végigjártam. A Szigetmajor melletti földhányások sárgás homokjából ekkor elég sok borsónagyságú, ritkán diónagyságú simára csiszolt kvarcz és fekete kvarczit (lydiai kő) kavicsot gyűjtöttem. LÓCZY.