A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához

JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 47 Az immár Elephas antiquus-nak bizonyult Elephas meridionalis s a számos illetékes forumon Rhinoceros etruscus-n&k deklarált Rhinoceros Merckii, a melyek Városhidvég mellett, a csigakövületes rétegek fe kü jé bői kerültek elő, apubatestű faunában mutatkozó analógiák mellett nagyon valószínűvé teszik, hogy a sáfránykerti, Elephas primigenius-szeA jellemzett alsó rétegek a városhidvégieknél nem sokkal fiatalabbak, noha a Kavicsosdomb levantei típusú HydrobiaA és a Corbicuia fluminalis jelenléte némi korkülönbséget mindenesetre rögzítenek. Semmi esetre sem áll fenn azonban a két lelőhely rétegei között az a nagy korkülönbség, a mire WEISS utal, midőn a városhidvégi és ercsii termőhelyek rétegeit a legfiatalabb plioczénhez számítandóknak, a sáfránykerti rétegeket pedig a rajnai (Mosbach, Darmstadt, Hangenbieten) homoknál jóval fiatalabbnak tartja. Ha tekintetbe vesszük, hogy a sáfránykerti rétegsorozat legalsó tagjai azok, a melyek a Kavicsosdomb rétegeibe zárt faunához legközelebb álló faunát tartalmazzák; valamint azt, hogy e — folyóvízi — rétegek fölé még kb. 16- 18 m. vastagságú alsó-pleisztoczén rétegcsoport települt, a felső plioczén rétegek pedig a feküben igen közel vannak, úgy kétségtelen, hogy a sáfránykerti legalsó rétegek a pleisztoczén bázisában nem sokkal magasabb sztratigrafiai helyet foglalhatnak el, mint a Kavicsosdomb agyagos iszaprétegei az E. antiquus-t tartalmazó kavicsrétegek felett. A felsőbb rétegek és különösen a mocsárlösz (6. réteg), meg a ;«völgyi lösz» (3. réteg) sztratigrafiai helyét más analógiák alapján kell majd véglegesen megállapítanunk. Annyi bizonyos, hogy a 9. réteg északi elemei és egyéb, fentebb vázolt körülmények révén, a sárréti tőzeg alatt fekvő tóiszaphoz nagyon közel áll és nagy valószínűséggel állíthatom, hogy ez a tóiszap szintén alsó-pleisztoczén korú. Tekintettel pedig arra, hogy a sáfránykerti 9. réteg határozottan a Balaton hajdani magas vízállásától származik, egyúttal azt is véglegesen megállapíthatjuk, hogy a Balaton az alsó-pleisztoczén időszak elején már létezett.