A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik

12 A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik. b) A tihanyi kecskekörmök leírása. A Congeria nngula caprae-s rétegből, mint már fentebb említettem, néhány olyan teljes, illetve csak igen jelentéktelen mértékben sérült teknőt gyűjtöttem, a melyek minden kétségen kívül az igazi kecskekörmök igazi anyját képviselik. Minthogy ezeknek a tihanyi Congeria ungula caprae példányoknak semmi közük sincs MÜNSTER Mytilus ungula caprae fajához, a mennyiben MüNSTER-nek mind az ábrája (CXXX, 1 a,b,c), mind a leírása (

GOLDFUSS

: Petrefacta Germaniae, zweiter Teil, p 172) kizárólag a Dreissensia Münsteri BRUS. fajra vonatkozik és minthogy ezek a tihanyi Congeria ungula caprae példányok nem egyeznek meg egyrészt HALAVÁTS kústélyi és somlóvásárhelyi, másrészt LÖRENTHEY kőbánya-rákosi példányaival sem, leghelyesebbnek vélem, a további félreértések elkerülése végett, őket az «ungula caprae» species név megtartásával az irodalom, illetve a synonymák előrebocsátásával újból írni le. Congeria ungula caprae MÜNST. sp. (non Mytilus ungula caprae MÜNST. emendata Dreissensia Münsteri BRUS.) (3. szövegközti ábra és II. tábla 1 a—c. ábra.) 1782. Versteinerte Ziegen klauen. — BARTSCH C. D. Bemerkungen über den Blattensee. Nebst einem Kupfer; Ungarischer Magazin. Zweiter Band. Pressburg, p. 129 és a 139. laphoz tartozó rézmetszetű tábla. Fig. 1. A. B. Fig. 2 és 3. 1820. Ketske-körmök. — R

IES JÁNOS FERENCZ. Az úgynevezett Ketske-körmökről a'Balaton' partjánn; Tudományos Gyűjtemény. 1820. XI. k. Pesten. 37—47. 1. 1824. Versteinerte Ziegen klauen. — B

RONN H. G.: System der urweltlichen Konchylien etc. Stuttgart, 1824. p. 53, Taf. VII, Fig. 23 a, b. 1835. Congeria triangularis PARTSCH, PAUL. Über die sogenannten versteinerten Ziegenklauen aus dem Plattensee in Ungarn und ein neues, urweltliches Geschlecht zweischaliger Conchylien. Mit zwei Steindrucktafeln

; Annalen des Wiener Museums der Naturgeschichte, Bd. I pag. 99, Tafel XII, Fig. 1—4. (Exclus. fig. 5—8.) 1837. Dreissena ungula caprae, abgerollt, versteinerte Ziegenklaue. BRONN H. G.

: XLV1I. Tafeln mit Abbildungen zur Lethaea Geognostica. Stuttgart, 1837. Tafel XXXIX. 12. 1852. Dreissena ungula caprae

, D'ORBIGNY. Prodr. Paléont. stratig. III. p. 125. 1855. Dreissena ungula caprae

, DUNKER. De Septiferis et Dreisseniis. Acad. Einladung zum Prorectoratswechsel. Marburg, p. 16. 1863. Congeria triangularis, PARTSCH. — HÖRNES M.

: Die fossilen Mollusken des Tertiaer-Beckens von Wien. II. B.

; Abhandlungen der k. k. Geolog. Reichsanstalt Wien, 1870. IV. B. pag. 863 (pro parte). Taf. XLVIII. Fig. 3 a, b (exclus. flg. 1—2). 1870. Congeria Balatonica PARTSCH var. crissilesta FUCHS. — FUCHS TH. : Beiträge zur Kenntniss fossiler Binnenfaunen IV. Die Fauna der Congerienschichten von Tihany am Plattensee; Jahrbuch der k. k. Geol. Reichsanstalt, XX. B. 1870. Wien (pro parte), p. 541 (exclus. Taf. XXII, Fig. 15-16.). 1875. Congeria Balatonica PARTSCH var. crassitesta FUCHS. — HOERNES, R.: Tertiär-Studien. VI. Ein Beitrag zur Kenntniss der Neogen-Fauna von Süd-Steiermark und Croatien — a

) Congerien-Schichten von Krawarsko in Croatien; Jahrb. der k. k. Geol. Reichsanstalt. XXV. B. 1875, Wien. p. 66. Taf. II, Fig. 1-2. 1883. Dreissena ungula caprae (non MÜNST.) BRUSINA : Die Fauna der Congerienschichten von Agram in Croatien; Beiträge zur Paläontologie Österreich-Ungarns und des Orients. III. B. Wien, 1884. p. 182. 1890. Dreissena ungula caprae. — ANDRUSOV: Kertschen irvest i ego fauna, p. 40.