A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik
12 A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik. újítása tekintetében is megreklamálja a viszonylagos elsőbbséget. HALAVÁTS 1 1902ben készségesen elismerte BRUSINA viszonylagos elsőbbségét, noha mint fentebb láttuk, nem lett volna reá köteles. BRUSiNÁ-nak ezen czikkei azonban más szempontokból igen fontosak. Az 1892. évi czikke: «Ueber die Gruppe der Congeria triangularis» (Zeitschrift der Deutschen geolog. Gesellschaft XLIV. Band. 1892. p. 488.) különösen azért fontos, mert itt állítja fel a Congeria triangularis csoportját, a melybe azután a Congeria ungula caprae-X. mint legszélsőbb tagot sorozza be a másik legszélsőbb taggal a Congeria triangularis-szA szemben s a kettő közé eső rokonfajokat a következőképen állította össze: I maxima, crassissima, Acute carinatae j media, crassa, I minima , carina curva . ( mytiliformis, depress a, carina rotundata, Ubtusae carinatae < . , . I aviculaeformis, ventrosa, carina angulosa Bicarinata constanter superfoetata Itt írta le BRUSINA a C. ornithopsis faján kívül a 6. Hoernesi faját is, a melynek, mint látni fogjuk, a kecskekörmök keletkezése kérdésében szintén szerep jut. A Congeria ungula caprae nevet itt használja először OPPENHEIM értekezésének «Ueber die Gattungen Dreyssensia VAN BENEDEN und Congeria PARTSCH etc.» közvetetlen hatása alatt, és itt szerepel először a Cong, ungula caprae synonymiai között MÜNSTER Mytilus ungula caprae-fl ezzel a zárjeles megjegyzéssel: «pro parte, exclus. fig.» Kétségtelen tehát, hogy BRUSINA, OPPENHEIM említett értekezésének hatása alatt, már ekkor észrevette, hogy MÜNSTER Mytilus ungula caprae-]a nem congeria, hanem dreissensia. Ezt azonban csak a következő 1893. évi czikkében : «.Congeria ungula caprae (MÜNST.). C. simulans BRUS. n. sp. und Dreissensia Münsteri BRUS. n. sp.» 2 fejti ki. Módjában volt ugyanis, ZITTEL KÁROLY szívességéből, MÜNSTER eredeti Mytilus ungula caprae példányait, egy jobb- és egy baloldali teknőt, megvizsgálni s megállapítani, hogy azok dreissensiak, a miért is jelölésökre a Dreissensia Münsteri nevet javasolta s ezen új faj leírását, illetve a D. angusta fajtól való eltérő jellegeit is közrebocsátotta. Hogy a Congeria ungula caprae (MÜNST.) synonymái között ebben a közleményében is ott szerepel MÜNSTER Mytilus ungula caprae-]a a «pro parte, exclus. fig.» zárjeles megjegyzéssel, az csak azt bizonyítja, hogy a helytelen föltevés alól milyen nehezen tudja magát az ember emanczipálni. BRUSINA ennek következtében egyenesen ellenmondásba keveredett önönszavaival. Közleménye egyik helyén ugyanis ezt írta: « MÜNSTERS Beschreibung und Abbildungen gar nicht auf unsere grossen, dickschaligen «Ziegenklauen passen», s néhány sorral tovább viszont azt, hogy die Münstersche Beschreibung und Abbildung sich zwar auf die Stücke in München stützt, aber ebenso gut auch die echten «Ziegenklauen» darunter miteinbegreift». BRUSINA e közleményében azt javasolta, «dass der Name Congeria ungula caprae noch weiterhin für die «echten Ziegenklauen» aufrecht erhalten werde». Vizs1 HALAVÁTS : A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája. 27. 1. 2 Verhandlungen der k. k. Reichsanst. Jahrg. 1893. Wien. p. 45. C. ungula caprae. C. croatica. C. Gnezdai. C. Hoernesi. C. ornithopsis. C. triangularis.
