A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

188 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. Az eddigiekből is látni, hogy ANDRUSOV teljesen egyetért velem abban, hogy mivel a «pontusi emelet» elnevezés jól határolt fogalom, csakis a vele egykorú Cong, rhomboidea szintre alkalmazható, amit megerősít azzal is, midőn mondja, hogy: «. ..egy emeletnek vagy övnek (Zone) a nevét csakis azokra a rétegekre szabad alkalmazni (behalten), melyekre először alkalmazták s melyek pontosan vannak jellemezve». Ha elfogadnék HALAVÁTS-csal, hogy a pannóniai emelet fogalma nincs körvonalozva, akkor is helyesebben járunk el, ha ennek a fogalomkörét növeljük anynyira, hogy a régi congeriarétegek fogalmával legyen azonos, mint ha egy olyan körvonalzott réteg fogalmát tágítjuk ki, mint a pontusié. SINZOW 1897-ben «Zur Frage über die palaeontologischen Beziehungen der neurussischen Neogen-Ablagerungen zu den gleichen Schichten Oesterreich-Ungarns und Rumäniens» azt mondja: hogyha már a Congerienschichten elnevezést a pontusi, dosiniás vagy mäotival akarjuk fölcserélni, akkor inkább ajánlja az orosz congeriás rétegekre a szerinte eléggé találó (treffende alle Benennung) régi elnevezést az «alte aralo-kaspische»-t. Kiemeli továbbá, hogy a pontusi fauna elnevezés nagy félreértésekre ad okot, mivel alatta rendesen a Fekete-tengernek, Pontus Euxinusnak faunáját értjük. Az eddigiekből világosan kitűnik, hogy a szóban forgó alsó-plioczén rétegcsoport megnevezésére a pontusi elnevezés nem alkalmas, mert egyrészt egy külön jól körvonalzott fogalomra le van már foglalva, másrészt pedig a név félreértésekre adhat alkalmat, értve alatta a Pontus Euxinus faunáját. A pontusi fauna elnevezésnek akkor még volna némi létjogosultsága, ha a mai Pontus Euxinus egész faunája és a mi plioczénképződményeink faunája között olyan egyezőség volna, mint a Mediterran tenger faunája és a mediterrani korszakbeli fauna között; miután azonban ilyen rokonság nincs, a pontusi fauna elnevezés pedig még hozzá félreértésre is szolgáltat okot: ez elnevezés elvetendő. Nemcsak ANDRUSOV, SINZOW és én láttuk be a «pontusi» elnevezésnek olyan értelemben való czélszerűtlen voltát, mint aminőben manapság széltében-hosszában alkalmazzák, hanem RENEVIER tanár is, aki geologiai «Chronograph»-jában a pontusi elnevezés helyett a «preplioeän» új elnevezést ajánlja. Hogy ez mennyiben volna czélszerű elnevezés, ennek a tárgyalásába itt nem akarok bocsátkozni. A pontusi fauna vagy kor elnevezés helytelen voltát ANDRUSOV és SINZOW látták be először s a közöttük kifejlődött vitához én is hozzájárulok s ajánlom a pannóniai elnevezést, mint amely az irodalomba rég be van vezetve és pedig olyan értelemben használva, amint én használom. En azonban SINZOW «alte aralo-kaspische» elnevezését sem tartom czélszerűnek, mivel ez alatt az Arai- és Kaspi-tó környékének levantei (Apscheron-Stufe), sőt diluvialis üledékeit is lehet érteni s így ismét félreértés származhatik akkor, midőn éppen félreértést elkerülendők, keresünk alkalmas nevet. HALAVÁTS be akarván bizonyítani, hogy az odesszai mész s így a valódi «pontusi» facies nemcsak a pannóniai emeletnek felső Congeria rhomboidea jellemezte részével egykorú, hanem — amint ő mondja — a szarmata emelet fedőjében lévő nagy rétegsorozattal (ebbe, remélem, nem érti bele a levantei üledékeket is), arra a régi, túlhaladott álláspontra hivatkozik, miszerint BARBOT DE MARNY még 1860-ban az odesszai mészszel — melyre ő a pontusi elnevezést alkalmazta — egykorúnak veszi a wieni medencze congeriás rétegeit is. Ez azonban az elegyesvizű plioczén-