A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
182 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. nősen a pannóniai emelet felső részére vonatkozó ismereteink csakis helyi eltérések megismerésével gazdagodhatnak. «Die Pannonische Fauna von Budapest» czímü munkámban megállapítottam az akkori föltárások és ismereteink alapján, hogy a Congeria ungula-caprae dús rétegek már a felső-pannoniai emeletbe tartoznak (288. lap). A Melanopsis impressa KRAUSS., Mel. Martiniana FÉR., Mel. vindobonensis FUCHS, Congeria Mártonfii LÖRENT., Cong, ornithopsis BRUS. stb. tömeges föllépésével jellemzett szintet a középső, míg a rendkívül vékonyhéjű Limnocardium-ok, a Congeria banatica R. HÖRN . stb. jellemezte márgás agyagrétegeket az alsó-pannoniai emeletbe vettem. «Adatok Szilágy megye és az erdélyi részek alsó-pontusi lerakodásának ismeretéhez« czímü értekezésemben kimutattam, hogy a GoRjANOVic-KRAMBERGER-től «praepontusi»-nak vett vrabcei márga pannóniai korú 1 s egy emeletbe (vagy talán szintbe) helyezendő a R. HoERNES-től Karánsebesről ismertetett Congeria banatica-s rétegekkel, továbbá a beocsini márgával és a túldunai, valamint az erdélyi részekben is elterjedt Orygoceras-os vagy Congeria banatica-s márgás agyagokkal vagy agyagosmárgákkal. Később «Das Tertiär des Agramer Gebirges» czímü értekezésében GORJANOVIC-KRAMBERGER közölte azt a rendkívül fontos megfigyelését, hogy ezek a sajátos márgás rétegek nemcsak a melanopsis-dús rétegek alatt vannak meg, hanem ezekkel többszörösen váltakoznak. Később magam is találtam a zagrebivel egyező klasszikus lelethelyet Szócsánban, ahol ezek az orygeceras-os márgák a Melanopsis (Lyrcaea) impressa stb. tartalmú rétegek közé vannak települve. Ez újabbi megfigyelésekből látni miként fejlődött az alsó pannóniai emelet faunája a szarmatáéból, továbbá hogy ezek a lyrcaea-k tömeges előfordulásával jellemzett rétegek és ezekkel váltakozó — vékonyhéjjú alakokat tartalmazó -— márgák olyan szoros összefüggésben vannak, hogy ezek együtt formálják a pannóniai emelet alsó részét. A pannóniai emeletnek ez az alsó része van legkevésbbé tanulmányozva. Jellemét röviden a következőkben adhatnám: A fauna legnagyobb része apró alakokból áll, minő a Congeria Mártonfii LÖRENT., Cong, scrobiculata BRUS. az indiai édesvizek élő alakjaira emlékeztető Planorbis-ok, a Kelet-Ázsia édesvízi Hydrobiidaeire emlékeztető Hydrobia-félék, apró kis tüskés Limnocardium-ok, mint Limnocardium Andrusovi LÖRENT. var. spinosum LÖRENT., tojásdad harántmetszetű Orygoceras-ok\ továbbá a nagy alakok közül a Lyrcaea alnem képviselőinek, mint a Melanopsis (Lyrcaea) impressa KRAUSS, Mel. Martiniana FÉR , Mel vindobonensis FucHs-nak, de nemcsak ezeknek, hanem egyéb Melanopsis-nak is tömeges előfordulása. Nagy mennyiségben van bennök a Congeria ornithopsis BRUS. és egyéb más nagy Congeria faj, valamint a Melania Escheri alakkörébe tartozó Melanoides-ek. Ritkák a nagy Limnocardium-ok. Hiányzanak —• legalább eddigi ismereteink szerint — az Anodonta-k, Dreissensia-k, Dreissensiomya-k és Vivipara-k. Ezek közé a rétegek közé települnek márgás, réteges agyagpadok Congeria banatica R. HöRN.-val, vékonyhéjjú Limnocardium-okkad, melyek néha tetemes nagyra nőnek, mint a L. sirmiense és L. Lenzi R. HOERN. Gyakoriak itt is az Orygoceras-ok, a szifónélküli Valenciennesia-k és a nagy Lymnaea-k stb. Ennek a kétféle rétegnek, illetve faciesnek vál1 Ennek igazságát különben KRAMBEHGER tanár úr legutolsó találkozásunk alkalmával élő szóval elismerte s legközelebb maga fog amellett legtöbb bizonyítékot felhozni, hogy e rétegek tényleg pannóniai korúak.
