A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
160 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. A tabi Retkesárok téglavetőjéből kaptam 26 példányt, melyet kérdőjellel ide veszek. Ezek színezése nem egyezik a kurdi — hasonlókorú — példányokéval, amennyiben többnyire egyszínű lilás; a külalak egyezik BRUSINA fönt idézett rajzával, az orsóperem középen homorú s néhány gyenge foggal díszített. 8. Neritina (Clithon) crenulata KLEIN. 1.904. Neritina crenulata KLEIN. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 74. lap. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). A régibb irodalomban és gyűjteményeinkben Neritina Grateloupana néven szereplő alakok legnagyobbrészt e fajhoz tartoznak, vagy új fajok. E munka befejezésekor kaptam feldolgozásra T. ROTH LAJOS-tól azt az anyagot, melyet ő a Balatontól délre gyűjtött. Ebben Tabról, a Hőjegihegy árkából van néhány Ner. Grateloupana-nak meghatározott példány, melyeket én ide veszek, miután a HÖRNES MóR-nál e néven szereplő alakok KLEIN N. crenulata fajával azonosak. Különben a N. crenulata és N. radmanesti néven szereplő alakokat később gazdagabb anyag alapján revizió alá kell majd venni. Lelethely: A felső-pannoniai emeletnek Prosodacna Vutskitsi jellemezte facieséből Tabról a Hőjegihegy árkából van néhány példány. 9. Neritina (Clithon) Pilari BRUSINA 1902. Neritina (Neri/odonta) Pilari BRUS. — LÖRENTHEY : Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 245. Taf. XVIII. Fig. 26. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1902. Neritodonta Pi/ari BRUS. — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Taf. XV. Fig. 22—26. Példányaim egyeznek a tinnyeiekkel, melyeket Zágrábban létem alkalmával BRUSINA tanár szíves segedelmével határoztam meg N. Pilari-nak. E fajt egyelőre e néven említem, bár már BRUSINA 1 is, én is 8 említettük, hogy valószínűleg HANDMANN 3 Neritina leobersdorfensis fajával lesz összevonható. Példányaim jó megtartási állapotban vannak, amennyiben a színezés szépen látható rajtok. A felületet sárgás vagy sötét-lila sorokban álló hosszúkás foltok díszítik, melyek néha látszólag zegzugosán lefutó vonalakká egyesülnek. Lelethely: Ezt az alsó-pannoniai emeletben elterjedt fajt, mely Markusevecen, Tinnyén és Budapest—Kőbányán egyaránt gyakori, a Balatonmellékén is megtaláltam, ahonnan eddig ismeretlen volt. A peremartoni anyagból 12 többnyire ép példányát gyűjtöttem. 10. Neritina (Clithon) cfr. Cunici BRUSINA 1902. Neritina (Neritodonta) cfr. Cunici BRUS. in lit. LÖRENTHEY : Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 246. Peremartonból több példányom van, melyek egyeznek a Tinnyéről és Budapest—Kőbányáról ugyané néven említett példányokkal. Könnyen felismerhető a szájnyilás alsó peremének szárnyszerű kiszélesbüléséről, minek következtében külalakja nagyjából háromszögű. HANDMANN Leobersdoríból Neritina filograna HANDM. 1 Fauna di Markusevcc. P. 176. (64.) 2 Pannonische Fauna von Budapest. P. 245. 3 Foss. Conch. Fauna von Leobersdorf. Pag. 8 Taf. VI. Fig. 14—15.
