A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
155 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 15. Valvata neglecta BRUSINA. 1902. Valvata neglecta BRUS. — B RUSINA : Iconographia moll. foss. Taf. XIII. Fig. 35—38. 1904. » » » — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 79. lap. Ezt az elegáns kis fajt — mely még leírva nincs — egyelőre e néven említem. Példányaim teljesen egyeznek a BRUSINA Iconographiájában Radmanestről ábrázolt példányokkal. Lelethely: E radmanesti fajt én Fonyódon a Fonyódhegy alsó (1. sz.) rétegéből, a szállodával szemben 11, a tihanyi Fehérpart felső (III.) rétegéből pedig 1 példányban gyűjtöttem. Tehát a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében eléggé elterjedt. De nemcsak ebből, hanem a magasabb Cong, rhomboidea szint Prosodacna Vutskitsi jellemezte faciesében is megvan. Én ugyanis a túri föltárás 2. számú rétegéből kapott anyagból 17 példányát preparáltam ki. Ezek legnagyobbrészt BRUSINÁ-nak az leonographiában közölt példányával egyeznek, de vannak valamivel zömökebb példányok is, melyek BRUSINÁ-nál az leonographiában Valv. Ranjinai néven ábrázolt (Taf. XIII. Fig. 39—41.) példányokkal egyeznek. 16. Valvata banatica BRUSINA. 1902. Valvata banatica BRUS. — B RUSINA : Iconographia moll. foss. Taf. XIII. Fig. 50—53. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 77. lap. Ez az igen apró, fényes házú faj is azok közé tartozik, melyek még leírva nincsenek, csakis ábrázolva. Gyűjtött példányaimat egyelőre ezen a néven sorolom föl, bár igen közel rokona a V. minima-ndk, nem tudom, később nem lesz-e ezzel összevonható. Lelethely: BRUSINA Radmanestről ábrázolja, én a tihanyi Fehérpart felső (III.) rétegéből gyűjtöttem 3 példányt, melyek egyeznek BRUSINA rajzaival. E faj eddig a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből ismeretes. 17. Valvata varians LÖRENTHEY. 1902. Valvata varians LÖRENT. — LÖRENTHEY : Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 281. Taf. XX. Fig. 6—8. 1904. Valvata varians LÖRENT. — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 81. lap. E változatos díszítésű fajt a felső-pannoniai emeletnek legalsó Cong, ungulacaprae jellemezte szintjéből írtam le Budapest-Kőbányáról. Ugyanebből a szintből gyűjtöttem példányait Tihanyban az ekhó alatti «Gödrös-oldal» legalsó rétegéből. Példányaim többnyire egyszerűbb díszítésűek, amennyiben felül az összes kanyarulat lekerekített, sima s csakis a köldök körül van erősen kiemelkedő léczalakú élők. E példányok Budapest-Kőbányáról a 8. ábrában közölt példánynyal egyeznek. Vannak azonban olyan példányaim is, melyeknél három él van, mint a 6. ábrában közölt budapest-kőbányai példányomon. Lelethely: A tihanyi Gödrös-oldal legalsó rétegéből kapott anyagból 32 példányát preparáltam ki. Eddig csakis a felső-pannoniai emeletnek legalsó Congeria ungula-caprae jellemezte szintjéből ismeretes.
