A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
150 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. E fajhoz közel áll a felső-pannoniai emeletnek mélyebb szintjéből Budapestről leírt Valvata subgradata LÖRENT., 1 melyből a V. gradata FUCHS és V. balatonica FUCHS származhattak. Lelethely: E fajt eddig csakis a tihanyi Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintből ismerjük és pedig csakis a Fehérpartból. Valószínűleg innen írja le FUCHS , innen említi HALAVÁTS is az alsó fossilis rétegből. Én a tihanyi Fehérpart alsó (I.) rétegében 2, a középsőben (II.) 12 és a felsőben (III.) 7 típusos példányát gyűjtöttem. 7. Valvata balatonica ROLLE. 1861. Valvata balatonica ROLLE. — ROLLE FR.: Neue oder wenig gekannte Mollusken-Arten aus Tertiär-Ablagerungen; Sitzungsberichte der k. Akademie der Wissenschaften in Wien. Bd. XLIV. Abt. 1. I Jag. 209. Taf. I. Fig. 5. 1870. Valvata balatonica ROLLE. — FUCHS: Fauna von Tihany. Pag. 537. Taf. XXI. Fig. 17—18. 1875. » (Polytropis ) balato?iica ROLLE. — SANDBERGER: Land- und Süsswasser-Conchylien der Vorweit. Pag. 697. Taf. XXXII. Fig. 4. 1893. Valvata balatonica R OLLE . — L ÖRENTHEY : Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 106. lap. 1902. » » » — HALAVÁTS: Balatonmelléke. 36. lap. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 77. lap. A Valvata-V közül ez van legjobban elterjedve s a legnagyobb mennyiségben is gyűjthető. Vannak a ROLLE és vannak a FUCHS ábráival egyező példányaim s a kettő közötti változatok. Lelethely: E fajt Tihanyból írja le ROLLE, FUCHS és SANDBERGER is. HALAVÁTS a balatonmelléki munkájában hét helyről 8 rétegből említi. En Tihanyban a Fehérpart alsó (1.) rétegében 13, a középsőben (II.) 28, a felsőben (III.) 192; a szőlők alatti szakadék föltárásában pedig 3 töredékes példányát gyűjtöttem. F"onyódon a Fonyódhegy alsó rétegéből a szállodával szemben 845, a vasútállomás mögötti homokgödrökben 9, a Balaton vízszínéből a szárazföldi lencséket bezáró rétegből pedig 2 példányát gyűjtöttem. LÓCZY Zala-Apátiban a 2b-vel jelzett rétegből gyűjtötte 12 típusos példányát. De nemcsak a felső-pannoniai emeletnek eme Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből ismerjük e fajt, hanem a magasabb Cong, spinicrista és C. rhomboidea jellemezte szintből is, amennyiben én a szegzárdi homokban 15 példányát gyűjtöttem. De valószínűleg e fajhoz tartozik az a töredék is, melyet én a budapest—kőbányai alsó-pannoniai emeletbeli rétegekből gyűjtöttem s kérdőjellel vettem e fajhoz. 8. Valvata fossarulijormis BRUSINA. 1902. Valvata fossaruliformis BRUS. — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Taf. XIII. Fig. 9—13. 1902. » » » — HALAVÁTS : Balatonmelléke. 36. lap. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 78. lap. BRUSiNA-nak ez a faja sincs még leírva, csak az Iconographiájában ábrázolva; egyelőre azonban e néven említem, ezt a V. balatonica-vaX közel rokon fajt. Lelethely: BRUSINA Keneséről és Tihanyból ábrázolja. HALAVÁTS Tihanyból és Balatonfő-Kajárról említi. Én a tihanyi Fehérpart felső (III.) rétegéből gyűjtöttem 7 példányát. Tehát eddig a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és Cong, balatonica jellemezte szintjéből, valamint a felső édesvízi facieséből ismeretes. 1 LÖRENTHEY : Die pannonische Fauna von Budapest. 1902. Pag. 283. Taf. XX. Fig. 9 a—c.
