A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
137 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 Bithynella-nak veszi, minthogy tényleg kétséges, hogy Bilhynia-k. Tekintetbe véve azonban, hogy úgyis több olyan fosszilis alakot vettek már Bithynella-hoz, mely az élő Bithynella-tói sokban eltér, s így valószínűleg nem tartozik e nembe: nem akarom az ilyen kétes helyzetű alakok számát szaporítani, hanem egyelőre Bithynia néven említem, mint a melyen már évtizedek óta ismeretesek. 1. Bithynia? margaritula FUCHS. 1870. Bythinia margaritula FUCHS — FUCHS : Fauna von Radmanest. P. 348. Taf. XIV. Fig. 54. és 55. 1870. » » » — FUCHS : Fauna von Tihany. P. 534. 1896. » ? » » — BRUSINA : La collect, néogéne de Hongrie. P. 132 (36.). 1902. » ? » » —LÖRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. P. 278. 1902. Bythinella ? » » — B RUSINA : Iconographia moll. foss. Tab. IX. Fig. 40—43. 1902. Bythinia » » — HALAVÁTS: Balatonmelléke. 278. lap. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 85. lap. HALAVÁTS a Balaton mellékének összesen 10 lelethelyéről (12 rétegből) említi. FUCHS és HALAVÁTS gyakorinak mondják e fajt Tihanyból. Én is nagy mennyiségben gyűjtöttem Tihanyban és Fonyódon — mint új lelethelyen — egyaránt. Példányaim teljesen egyeznek a radmanesti példányaimmal, valamint BRUSINA-nak az leonographiájában közölt rajzával. FUCHS rajza nem a legjobban sikerült, BRUSINA rajzai azonban teljesen hű képét adják e kis fajnak, amennyiben jól látni rajtok az ajkak megvastagodott voltát, csak az nincs feltüntetve, hogy a külső ajak középen mellfelé van húzva. Lelethely: E faj a felső-pannoniai emeletnek valamennyi elegyesvízi szintjében és faciesében megvan. A tihanyi Gödrös-oldal Congeria ungula-caprae jellemezte szintjéből 3 ép példányát kaptam. A Congeria triangularis és C. balatonica jellemezte szintből Tihanyban és Fonyódon egyaránt gyűjtöttem. Tihanyban a fauna uralkodó alakja, ugyanis a Fehérpart alsó (I.) rétegében 1000, a középső (II.) rétegében 10, a felső (III.) rétegében pedig több ezer példányát gyűjtöttem. A szőlők alatti szakadék föltárásából a Cong, triangularis szintjéből 9 példányát kaptam. Mint új lelethelyen Fonyódon is megtaláltam és pedig a Fonyódhegy alsó (1. sz.) rétegében a szállodával szemben 125, a vasút mögötti homokgödörben pedig 4 példányát. Az enyingi úsztató melletti föltárásból gyűjtött anyagban is megtaláltam e fajt. LÓCZY Zala-Apátiban a 2b-vel jelzett rétegből 79, a 4. számúból pedig 1 példányát gyűjtötte. Megvan a faj a magasabb Prosodacna Vutskitsi jellemezte faciesben is. Túrról a 2. számú rétegből 715, a 3 számúból 2 és a ságvári Lukasdombból kapott anyagból is több példányát preparáltam ki. 2. Bithynia tentaculata LINNÉ. 1887. Bythinia tentaculata L. — CLESSIN : Die Molluskenfauna Oesterreich-Ungarns u. der Schweiz. P. 623 (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1902. Bythinia tentaculata L. — WEISZ A.: Balatonvidéki pleisztocénfauna 23. lap. A pannóniai emelet legfelső édesvízi faciesében Nagy-Vázsonyban egy példányát találtam ennek a Közép-Európában ma is élő fajnak. Példányom egyezik a Balatonból való B. tentaculata-k fiatal példányaival, valamint a WEisz-től Sáfránykertből és Fok-Szabadiból említett diluviális példányokkal
