A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

129 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 1. Bithynella scitula BRUSINA. 1902. Bythinella scitula BRUS. — LŐRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 234 (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1904. Bythinella scitula BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 89. lap. Ennek az alsó-pannoniai emeletben elterjedt fajnak, melyet HALAVÁTS nem említ, a Balatonmellékén is van képviselője. Lelethely : Ennek az alsó-pannoniai emeletbeli fajnak, melyet Markusevecró'l, Tinnyéről, Perecsenbó'l és Szilágy-Somlyóról ismerünk egy példányát a peremartoni anyagban is megtaláltam. 2. Bithynella ? sp. 1902. Bythinella ? sp. — BRUSINA : Iconographia moll. foss. Taf. XI. Fig. 27—29. Néhány kis Hydrobia-szerű alakot találtam, melyek karcsúbbak, tornyosabbak, mint a Bithynia? margaritula FUCHS és amennyire rajzból megítélhető' egyeznek BRUSINA idézett munkájában feltüntetett Bithynella ? sp.-el. Ezt a fajt BRUSINA nem írja le, csak ábrázolja Tihanyból, HALAVÁTS sem említi. Egyelőre tehát én is így sorolom föl. Lelethely: Ennek a kis fajnak a felsó'-pannoniai emeletbeli Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből ismerjük csak képviselőit. Én a tihanyi Fehérpart felső (III.) rétegéből egy, a fonyódi Fonyódhegy alsó (1. sz.) rétegéből pedig a szállodával szemben két példányát gyűjtöttem. XXXIII. Micromelania BRUSINA. Ezt a Kaspitóban ma is élő nemet olyan értelemben veszem, mint azt a «Die Pannonische Fauna von Budapest» czímű munkámban a 235 — 237. lapon és a Prososthenia jellemzésénél a 238—239. lapon kifejtettem. Utaltam itt arra is, hogy a pannóniai képződményeink rétegeiben fölfelé haladva szaporodnak, úgy a faj, mint az egyedszámot illetőleg. A balatonmelléki alsó-pannoniai emeletben Peremartonban csakis a nagy függélyes és vízszintes elterjedésű M. laevis FUCHS sp. van meg. A felső-pannoniai emeletnek legalsó Congeria ungula-caprae jellemezte szintjében a M. variabilis LÖRENT. az egyedüli, mely eddig magasabb szintből ismeretlen. A többi faj a C. triangularis és C. balatonica, valamint a C. rhomboidea szintjében egyaránt előfordul. HALAVÁTS a M. Bielzi-xeX együtt 6 fajt említ a Balatonmellékéről, míg én 9-et. 1. Micromelania laevis FUCHS sp. 1870—75. Güniochilus laevis FUCHS sp. — SANDBERGER: Land- und Süsswasser-Conchylien der Vorwelt. P. 690. 1892. Micromela?iia laevis FUCHS sp. — BRUSINA : Fauna foss. di Markusevec. P. 159. (47.) 1894. » » » » — LŐRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 98. lap. 1902. » ? \ » » — LŐRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. P. 275. 1904. Pyrgula {Micromelania ?) laevis FUCHS sp. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 96. lap (Lásd ugyanitt az előző többi irodalmat). Ennek a Balatonmellékén is nagyon elterjedt fajnak, melyet HALAVÁTS 8 helyről (10 rétegből) említ mint gyakorit, a lapos és domboi ú oldalú változatait én is nagy számban gyűjtöttem Tihanyban és Fonyódon egyaránt. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. Függ. 9