A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
121 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 ungula-caprae dús agyagjából kaptam. Bár egyáltalában a nálunk eló'forduló alakok, melyek impresso, néven szerepelnek, sokban eltérnek az ober-kirchbergi típustól, melyet KRAUSS 1 és BRUSINA 2 ábrázolnak. Én azonban, míg a melanopsis-ok kritikailag újból földolgozva nem lesznek, újabb zavarok elkerülése szempontjából a régi nevet használom. A peremartoni példányaim legnagyobbrészt SACCO és BRUSINA rajzaival, valamint a tőlem Tinnyén gyűjtött és innen fönt idézett munkámban ábrázolt Bonellii példányokkal egyeznek. Vannak valamivel lépcsőzetesebb kanyarulatú példányaim, melyek a Matheroni SACCO fajhoz képeznek átmenetet, mások hirtelenül növő kanyarulataik s az utolsó kanyarulatokon kifejlődött erősebb él következtében a M. impresso KRAUSS, carinatissima SACCO varietásához hajlanak. Lelethely: Ez az alakra nézve eléggé változó faj a Balatonmellékének eddigelé egyedüknek ismert alsó-pannoniai emeletbeli föltárásából ismeretes Peremartonból. Az innen kapott anyagból 160 példányt preparáltam ki, s így a faunának ez az uralkodó alakja. 17. Melanopsis (Lyrcaea) Martiniana FÉR. 1902. Melanopsis (Lyrcaea) Martitiiana FÉR. — LŐRENTHEY : Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 218. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1902. Melanopsis (Lyrcaea) Martiniana FÉR. — HALAVÁTS: Balatonmelléke. 49. lap. 1904. » » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 109. lap. Ezt az alsó-pannoniai emeletben elterjedt és igen gyakori fajt HALAVÁTS VörösBerényből a Fűzfő-major fölötti dombról említi, BOCKH JÁNOS pedig Peremartonból gyűjtötte példányait, melyek a Földtani Intézet múzeumában vannak kiállítva. Lelethely: BÖCKH JÁNOS Peremartonban gyűjtötte példányait, hol az alsópannoniai emeletben, a tinnyei és budapest-kőbányai (sertéshizlalda kútja) faunával egyező fauna társaságában van meg. XXX Hydrobia^ HARTMANN. Ebből a pannóniai emelet valamennyi szintjében, de különösen a felsó'-pannoniai emeletben gyakori nemből anyagomban a Hydrobia syrmica NEUM. és Hydrobia subula F UCHS van meg, továbbá a Hydrobia? acheila BRUS. és a Hydrobia? atropida BRUS., melyeket azonban csak kérdőjellel vehetek ide. A Caspia alnemnek három faját gyűjtöttem a Caspia obtusa BRUS.-t, egy fajilag közelebbről meg nem határozott alakot, melyet BRUSINA mint meghatározatlan fajt ábrázol Tihanyból és a Caspia Vybowskii CRUS.-t HALAVÁTS e nemnek csak egy faját a Hydrobia subula FucHS-t említi a Balatonmellékéről. 1 KRAUSS : Die Mollusken der Tertiär-Formation von Kirchbcrg an der Iiier; Württemberg Jahreshefte Bd. VIII. Taf. III. Fig. 3. 1852. 2 BRUSINA: Iconographia moll. foss. Tab. V. Fig. 33—36.
