A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
116 Adatok a balatonmelléki pannóniai koréi létegek faunájához. R OTH LAJOS volt szíves feldolgozásra átengedni. E példány, miként az ábrám is mutatja, külalakra legjobban hasonlít F UCHS 79. ábrájára, a felületet díszítő csomókat illetőleg pedig BRUSINA Iconographiájában XXIX. tábla 8. ábrájában ábrázolt Mel. (Pauluccia) Boettgeri BRUS-re. így példányom e két fajt közelíti egymáshoz. Lelethely: E faj eddig csakis a felső-pannoniai emeletnek Congeria triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből ismeretes. Eddig Radmanestről volt ismertetve s most én a Balatonmellékéről Enyingről ismertetem meg a Horgasutczai föltárás csillámdús laza homokjából egy példány alapján. 7. Melanopsis Bouéi FÉRUSSAC. 1902. Melanopsis Bouéi FÉK. — LÖRENTHEY : Harmonische Fauna von Budapest. Pag. 209 (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1902. Melanopsis Bouéi FÉR. — BRUSINA : Iconographia moll. foss. Tab. VI. Fig. 58—63. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 103. lap. A balatonmelléki alsó-pannoniai emeletből való példányaim hasonlóan változó alakúak mint a tinnyeiek és budapestiek. Példányaim egyeznek a BRUSINA Iconographiájában Marcusevecről, hasonló szintből ábrázolt (Tab. VI. Fig. 58—63.) példányokkal is, sőt vannak az itt ábrázolt alakokat összekötő, átmeneti példányaim is. Vannak zömökebb példányaim, melyeknél az utolsó és utolsóelőtti kanyarulat felső csomósora erős, tüskés, míg az alsó gyenge, sőt az utolsóelőtti kanyarulaton az alsó néha alig van kifejlődve, vagy egyeseknél teljesen hiányzik is és ekkor a Mel. Sinzowi LÖRENT.-IIOZ 1 hajlanak. Ezek a zömök példányaim, melyek legjobban BRUSINA 58. ábrájával egyeznek, ritkábbak (14 db). Legtöbb példányon BRUSINA 62. és 63. ábrájával egyező, megnyúltabb, s ekkor a M. defensa F UCHS és M. Sturi F UCHS.hoz annyira közel állók, hogy a határt közöttök megvonni alig lehet; amennyiben az első kanyarulatok kivételével valamennyin két csomósor van, melyek többnyire hegyesek, tüskeszerűek, egymás fölötti csomókat pedig elég erős bordák kötik össze. Lelethely: A peremartoni alsó-pannoniai emeletből kapott anyagból 80 típusos s részben a M. Sturi-hoz hajló példányt preparaltam lei s 14 a M. Sinzowi-hoz átmenetet tevő példányt. A felső-pannoniai emeletnek Cong triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében is el van terjedve, így a tihanyi Fehérpart felső (III.) rétegében 3 példány töredékét, a Fehérpart alján lévő leomlott vegyes anyagban pedig 26 részben egész, részben töredékes példányát gyűjtöttem. E fajnak alakkörébe tartoznak végre azok a töredékek is, melyet LÓCZY LAJOS gyűjtött a zalaapátii 4. számú rétegből. 8. Melanopsis Bouéi FÉR. var. ventricosa HANDM. 1870. Melanopsis Bouéi FÉR. var. — FUCHS : Fauna von Tihany. Pag. 538. 1887. * » » » ventricosa HANDM. — IIANDMANN : Fossile Conchylienfauna von Leobersdorf. Pag. 35. Taf. VIII. Fig. 1. és 2. 1902. Melanopsis Bouéi FÉR. var. ventricosa HANDM. — LÖRF.NTHEY : Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 210. Ennek az alsó-pannoniai emeletben Tinnyén és Leobersdorfban előforduló alaknak találtam példányait Tihanyban a Cong, balatonica és C. triangularis jellemezte szintben is. A Mel. Bouéi-nek e varietását különben már F UCHS is gyűjtötte Tihany1 LÖRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 213. Taf. XVII. Fig. 31. és 32.
