A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
113 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 példányaimnál a ház hirtelenebből növekszik, miért is az utolsó kanyarulat a tekercshez viszonyítva aránylag jóval magasabb, mint B RUSINA példányánál. Lelethely: Kilencz, részben egész, részben töredékes példányt gyűjtöttem a tihanyi Fehérpart középső' (II.) rétegében és a Fehérpart alján lévő vegyes omladékban pedig 7 példányt. 2. Melanopsis eulimopsis BRUSINA. 1894. Melaiiopsis eulimopsis BRUS. — BRUSINA : Aphanotylus. P. 243. 1902. » » » —• BRUSINA : Iconogr. moll. foss. Taf. V. Fig. 42—44. 1904. » » » —• HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 104. lap. Ezt a leiratlan fajt HALAVÁTS nem említi a Balatonmellékéről, én is csak egy típusos példányát találtam Tihanyban, mely azonban nagyobb, mint BRUsiNÁ-nak Kúpról ábrázolt példánya, amennyiben példányom 16 5 mm. magas, míg a kúpi példány csak 7 mm így példányom teljesen egyezik még a nagyságot illetőleg is BRUSiNÁ-nak azzal a példányával, melyet ő az Iconographiájának VI. tábla 16. ábrájában Dugoseloból ábrázol, mint Melanopsis sp.-t. Lelethely: Ennek a fajnak, mely csakis rajz alapján ismeretes Kúpról, én egy példányát gyűjtöttem a tihanyi Fehérpart középső (II.) rétegében. 3. Melanopsis decollata STOLICZKA. 1894. Melanopsis decollata STOL. — LÖRENTHEY: Kurd pontusi faunája. 22. lap (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1897. Mela?iopsis decollata STOL. — BRUSINA : Matériaux. P. 9. Taf. III. Fig. 36—41. 1902. » » » — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 47. lap. 1902. S> pygmaea PARTSCH partim. — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 47. lap. 1904. » » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 106. lap. 1904. » decollata STOL. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 104. lap. E fajt STOLICZKA Zala-Apátiból írja le s kiemeli, hogy a Balatonmellékén mindenhol elterjedt. HALAVÁTS említi Tihanyból a Gödrös-oldal alsó rétegéből, tehát a Cong, ungida-eaprae tartalmú alsó szintből, majd a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte magasabb szintből, mint gyakorit több helyről. Én rendkívül nagy mennyiségben gyűjtöttem Kurdon a Cong, rhomboidea szintjében is, valamint e szint Prosodacna Vutskitsi jellemezte facieséből is több helyről. HALAVÁTS e szintből a Mel. decollata karcsú példányait Mel. pygmaea néven említi. — E fajnak tehát a Balatonmellékén nemcsak a vízszintes, hanem a függélyes elterjedése is nagy, amennyiben gyakori az egész felső-pannoniai emeletben. Tihanyban és Fonyódon egyaránt elég gyakori. Gyűjtöttem a STOLICZKA 8c. ábrájával egyező zömök, majd a 8a és 8b.-vel egyező karcsú, nyúlánk példáuyokat és az ezeket áthidaló alakokat. Vannak példányaim között olyanok is, melyeken a színezés is megvan; vannak narancssárga zegzugos szalagokkal s pontokra szétoszló szalagokkal díszített példányaim. Lelethely: Ennek a felső-pannoniai emelet valamennyi elegyesvizű szintjében elterjedt fajnak 4 példányát kaptam a tihanyi Gödrös-oldal alsó Corgeria ungulacaprae jellemezte szintjéből. — A Cong, balatonica és Cong, triangularis jellemezte szintből 6 zömök és nyúlánk példányát gyűjtöttem a tihanyi Fehérpart alsó (I.) rétegében; ugyanitt találtam 5 fiatal melanopsis-1 is, mely valószínűleg szintén e fajhoz tartozik. A tihanyi Fehérpart középső (II.) rétegében 19, a felső (III.) rétegben pedig 131, a szőlők alatti szakadék föltárásában az le rétegből 20 zömökebb A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. Függ.
