A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

110 egyetlen alsó pannóniai emeletbeli lelethelyről Peremartonból ismerjük. Miként Budapest-Kőbányán és Tinnyén, úgy itt is három fajt találtam : az Orygoceras Fuchsi KITTL sp., O. filocinctum BRUS. és O. cultratum BRUS. fajokat. HALAVÁTS e nemnek egyetlen képviselőjét sem említi a Balatonmellékéről. 1. Orygoceras Fuchsi KITTL sp. 1886. Creseis Fuchsi KITTL. — KITTL E.: Ueber die miocénén Pteropoden von Oesterr.-Ungarn; Ann. d. k. k. Naturhist. Hofmuseums. Bd. I. Pag. 50. Taf. II. Fig. 1—3. 1892. Orygoceras corniculum BRUS. — BRUSINA S.: Fauna von Markusevec. Pag. 169. 1902. » . » » — LÖRENTHEY: Fauna von Budapest. Pag. 194. Taf. XI. FiS. 20—22. és Taf. XII. Fig. 11. 1902. Orygoceras corniculum BRUS. — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Taf. II. Fig. 34—37. 1903. » » » — LÖRENTHEY: A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegek Magyarországon. 61. lap. 1903. Orygoceras Fuchsi KITTL sp. — LÖRENTHEY: Néhány megjegyzés az Orygoceras Fuchsi Kitti sp.-ről; Földtani Közlöny. XXXIII. kötet. 1904. Orygoceras Fuchsi KITTL sp. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 112. lap. E fajt BRUSINA Orygoceras corniculum néven említi Markusevecről, majd én Tinnyéről és Budapest-Kőbányáról leírtam és ábrázoltam, később Szócsánból említettem; végre pedig kimutattam, hogy e faj azonos a KITTL-nél pteropoda gyanánt leírt Creseis Fuchsi-vzA. Lelethely: Ennek a magyar korona országainak alsó-pannoniai emeletében elterjedt fajnak egy hiányos példányát preparáltam ki a peremartoni anyagból. 2. Orygoceras filocinctum BRUSINA. 1903. Orygoceras filocinctum BRUS. — LÖRENTHEY: A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegek Magyarországon. 61. lap. 1904. Orygoceras filocinctum BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 112. lap. (Lásd ugyanitt az előző többi irodalmat). Magyarország alsó-pannoniai emeletbeli orygoceras-ai között — eddigi ismereteink szerint — a legritkább faj. Lelethely: A peremartoni anyagban egy töredékes példányát találtam. 3. Orygoceras cultratum BRUSINA. 1903. Orygoceras cultratum BRUS. — LÖRENTHEY: A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegek Magyarországon. 61. lap. 1904. Orygoceras cultratum BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 111. lap. (Lásd ugyanitt az előző többi irodalmat). Az előbbi fajok társaságában, miként Markusevecen, Tinnyén és BudapestKőbányán, úgy Peremartonban is megvan az O. cultratum. Lelethely: A peremartoni alsó-pannoniai emeletbeli anyagból két töredékes példányát preparáltam ki. XXVIII. Melania LAMARCK. A magyarországi pannóniai képződményekből alig ismerünk melania-1. Eddig biztosan meghatározva csakis az alsó-pannoniai emeletnek a Cong, ornithopsis BRUS., Gong. Mártonfii LÖRENT., Melanopsis Martiniana FÉR. stb. tömeges föllépésével jellemzett szintjéből ismeretes és pedig Melanoides alnemc.