A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

109 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 töttem Tihanyban a Fehérpart középső (II.) rétegében cs ugyancsak egy remek példányt a tihanyi szőlők alatti szakadék föltárásából kapott anyagból; Fonyódon a Fonyódhegy alsó rétegéből a szállodával szemben pedig 13 példányát. XXVI. Ancylus GEOFFROY. A Limnaeidae-k családjába tartozó rendkívül vékonyházú Ancylus-nem pannó­niai képződményünk rétegeiben aránylag a ritkaságok közé tartozik. Magyarország pannóniai képződményeiből eddig mindössze két faját ismerjük: az A. hungaricusA, mely a felső, és az illyricus-1, mely az alsó részében fordul elő, de A. mindkettő ritka. HALAVÁTS csakis az elsőt említi. 1. Ancylus liungaricus BRUSINA. 1902. Ancylus hungaricus BRUS. — BRUSINA : Iconogr. moll. foss. Taf. I. Fig. 22—25. 1902. » » » — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 54. lap. III. tábla, 6. ábra. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 122. lap. BRUSINA Keneséről ábrázolja, HALAVÁTS ugyancsak Keneséről, a Fancséroldal 2. sz. rétegéből, Balatonfő-Kajárról a pinczék mögötti leásásból és Fonyódról «a hegyfal középmagasságában levő fossziliás rétegből» említi. Lelethely: Fonyódon ugyanabból a rétegből, a melyből HALAVÁTS is említi, a Fonyódhegy 4. számú rétegéből, gyűjtöttem én is két példányt. Eddig csakis a magasabb édesvízi szintből ismeretes. 2. Ancylus illyricus NEUMAYR. 1902. Ancylus illyr-icus NLUM. — LÖRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. P. 191. Taf. XII. Fig. 9. és 10. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1904. Ancylus illyricus NEUM. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 123. lap. Míg az előző Ancylus hungaricus BRUS. eddig csakis a balatonmelléki felső­pannoniai emeletnek legfelső édesvízi facieséből ismeretes, addig az A. illyricus NEUM. Magyarországból a Cong, ornithopsis BRUS., Cong. Mártonfii LÖRENT., Mela­nopsis Martiniana FÉR. stb. tömeges föllépésével jellemzett alsó-pannoniai emelet­ből Tinnyéről és Budapest-Kőbányáról. NEUMAYR Herczegovinából írja le, BRUSINA pedig Miocicról, a dalmácziai Melanopsis-márgákkal egykorú rétegekből említi. A Balatonmellékéről a tinnyei és budapest-kőbányai alsó-pannoniai rétegekkel egy­korú rétegekből gyűjtöttem a peremartoni anyagból. Lelethely: A Balatonmellékének egyetlen eddig ismert alsó-pannoniai eme­letbeli lelethelyéről, a peremartoni anyagból egy példányát preparáltam ki. XXVII. Orygoceras BRUSINA. Ez az érdekes elegyesvízi nem, melynek a Caecidac-k családjába való tarto­zását, azt hiszem, BOETTGER 1 és én 2 kimutattuk, Magyarország területéről eddig kizárólag az alsó-pannoniai emeletből ismeretes. Balatonmellékéről is csak az 1 BOETTGER: Ueber Orygoceras Brus.; Neues Jahrb. f. Min., Geol. u. Palaeont. 1884. Bd. II. 2 LÖRENTHEY: Die Pannonische Fauna von Budapest. P. 192.

Next

/
Thumbnails
Contents