A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

95 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 3. Limnaeci (Limnophysa) palustris MÜLLER foss. 1887. Limnophysa palustris MÜLL. — CLESSIN : Molluskenfauna Oesterreich-Ungarns. P. 553. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1892. Limuaeus (Limnophysaj palustris MÜLL. — LÖRENTHEY: Adatok az erdélyi tőzegtelepek faunájához. 269., 270., 273., 274. és 277. lap. 1902. Limnophysa palustris MÜLL. — WEISS ARTHUR

: Balatonvidéki pleisztocénfauna 19. lap. Érdekes, hogy ez a rendkívül változó alakú faj már a diluvium idején is annyira változó volt, miszerint W

EISS a Balatonmellékéró'l 5 változatát említi. Sőt a tőlem gyűjtött töredékekből ítélve már a pannóniai korban is több változata élt, Ugyanis vannak töredékeim (1 db.), melyek a L. palustris M

ÜLL var. corvus GMEL.-ra mások (4 db.) ismét a L. palustris M

ÜLL

. var. turricula HELD.-ra utalnak, szóval két olyan változatra, mely a balatonmelléki diluviumban is el volt terjedve. Lelethely: A felső-pannoniai emelet édesvízi facieséből Öcsről gyűjtöttem, a falu keleti (végén lévő föltárásban. A Balatonmellékén tehát e faj a pannóniai korszak óta~él. 4. Limnaea (Limnophysa) glabra M

ÜLLER foss.? 1884. Limnophysa glabra MÜLL. — CLESSIN: Deutsche Excurs. Moll. Fauna. Pag. 393. Fig. 255. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) Ennek a karcsú Lymnophysa-ía]r\ak csakis töredékeit gyűjtöttem s azért példányaimat csakis kérdőjellel veszem ide. W

EISS A

RTHUR a szemesfalui diluviumból is említ egy Limnophysa cf. glabra MüLL.-t. Lelethely: Miként az előző két faj, úgy ezt is a felső-pannoniai emeletnek édesvízi faciesében gyűjtöttem ; egy töredékes példányát a nagy-vázsonyi Kinizsitorony árkában, egy másikat pedig a Nagy-Vázsony és Öcs közötti kocsiút árkában. 5. Limnaea Kobelti BRUSINA? 1893. Limnaea cfr. Kobelti BRUS. •— LÖRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 114. (50.) lap 1904. Limnaeus Kobelti BRUS. — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 113. lap. (Lásd ugyanitt az előző többi irodalmat.) TELEGDI R

OTH LAJOS Lengyel-Tótiban gyűjtött egy limnaea-1, mely a magy. kir. Földtani Intézet múzeumában Limnaea obtusissima DESH. néven van kiállítva. Ez a hiányos példány valószínűleg azonos a szegzárdi fogyatékos példányokkal s így helyesebb egyelőre — bár kérdőjellel — a L. Kobelii-hcz venni. Lelethely: Lengyel-Tóti (Somogy)-tól DDNy-ra lévő Baráthegy csillámos sárga homokjából Prosodacna Vutskitsi BRUS. társaságából T. R

OTH egy elég szép példányát gyűjtötte. Karádról — ugyancsak a Congeria rhomboidea szintjéből — a kút 2. számú rétegéből is kaptam két töredéket, mely valószínűleg e fajhoz tartozik. XXI. Valenciennesia ROUSSEAU. A Limnaeidae-k családjának egyik legérdekesebb neme a Valenciennesia. Ez eddig a Balatonmellékéről ismeretlen volt, mint egyéb más idetartozó nem, úgymint pl. Zagrabica és Lytosthoma is. Magam is csak egy töredékes példányát gyűjtöttem.