A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
90 Ad atok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 wasser-Conchylien der Vorwelt. Taf. XXIX. Fig. 6c.), legföljebb alakomnál e dudorok ritkábban állók, mint SANDBERGER alakjánál. Lelethely : Fonyódon a Fonyódhegy (II.) édesvizi szintjében (4. réteg) egy példánynak a búbrészét gyűjtöttem. 4. Xerophila ind. sp. Több fajilag meg nem határozott töredéket találtam úgy a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében a tihanyi szőlők alatt és a tihanyi Fehérpartban; valamint a Congeria spinicrista és Prosodacna Vutskitsi jellemezte magasabb szintjében Tabon. Ez alakok mind töredékesek, de abból, ami rajta látható az obvia HARTM.-ra utalnak, vagy legalább is ennek alakkörébe tartoznak. Lelethely: A tihanyi Gödrösoldal aljából, az óvári szőlők alatt le rétegből egy töredéket, a Fehérpart felső (III.) rétegéből ugyancsak egy, a Fehérpart alji omladékban pedig három töredékes példányt találtam. Végre egy töredékes példány került ki abból az anyagból, melyet TELEGDI R OTH LAJOS gyűjtött a Tabi Csibehegy e rétegéből. XV. Vallonia Risso. A felső-pannoniai emelet édesvízi faciesének faunájában a Helicidae-k családjából ez a harmadik nem, mely a pannóniai kor balatonmelléki szárazulatán élt s belemosatott a közeli tóba. Ennek a kis alacsony házú, tág köldökű, kerek szájnyílású és visszahajló ajkú nemnek csak egy faja ismeretes rétegeinkben, a ma is legközönségesebb: V. pulchella M ÜLL ., mely HALAVÁTS-nál, mint Helix Fuchsi új faj szerepel. 1. Vallonia pulchella M ÜLLER fossilis 1884. Vallonia pulchella MÜLL. — CLESSIN: Deutsche Excurs. Moll.-Fauna. 1'. 129. Fig. 63. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1887. Vallonia pulchella MÜLL. — CLESSIN: Die Molluskenfauna Oesterr.-Ungarns und der Schweiz. P. 110. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1892. Helix (Vallonia) pulchella MÜLLER. — LÖRENTHEY: Adatok az erdélyi tőzegtelepek faunájához ; Orv. Termtud. Értesítő. XVII. kötet. 271., 274. és 277. lap. 1902. Helix Fuchsi HALAV. — HALAVÁTS: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája. 55. lap. III. tábla, 8. ábra. 1902. Vallonia pulchella MÜLL. — WEISS ARTHUR: A Balaton vidékének pleisztocén csiga- és kagylófaunája.. 14,'Jap. Í904. Theba ( Vallonia) pulchella MÜLL . — Soós L: Magyarország Helicidái. 183. lap. HALAVÁTS Helix Fuchsi-jának 1 ábráit látva rögtön feltűnt az a feltűnő hasonlatosság, mely ezek és a hazai élő, részben pedig subfossilis Vallonia pulchella M ÜLL. között van. A tőlem vizsgált erdélyrészi tőzegtelepeknek többnyire ó-alluviális alakjai teljesen egyezni látszottak HALAVÁTS új alakjaival. A tőlem ugyancsak Öcsön gyűjtött két pannóniai korú példányt vizsgálva, mindjobban meggyőződtem arról, hogy fajra nézve a ma egész Közép-Európában igen elterjedt szárazföldi Vallonia 1 A Helix Fuchsi elnevezése HALAVÁTS-nak egyébként is megváltoztatandó lenne, mivel GREDLER Chinából írt már le előbb egy Helix Fuchsi-X.
