A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
88 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 tam meghatározni s így BOETTGER OSZKÁR tanár urat kértem erre föl, annál is inkább, miután anyagomat már munkám befejezésekor kaptam s így a kellő idővel sem rendelkeztem. BOETTGER úr ismert előzékenységével a következőt volt szíves e fajról írni július 5-én kelt levelében: «az európai helix-e\nk között teljesen hiányzik minden ezzel közelebbről összehasonlítható faj», sőt amint megjegyzi, e csoportnak kövült képviselőjét sem ismeri. Tehát ezt kell az első kövült Aegista-nak tekinteni, melyet pannonica-r\a\i nevezek el s addig is, míg jobb anyag alapján le nem írhatom s ábrázolhatom, egyenlőre e néven vezetem be az irodalomba. Lelethely: Fonyódról a Balaton vízszéle alatt lévő szárazföldi lencsékből,— melyek a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintbe tartoznak — körülbelül 20 példányát kaptam. XIV. Xerophila ( HELD.) V. I. H. A Hclicidac-k családjába tartozó második nem a Xerophila ugyancsak a fajokban szegény szárazföldi nemei közé tartozik a felső-pannoniai emelet Balatomellékén kifejlődött édesvízi faciesének. Miként a Helix-nem, úgy a Xerophila is három fajjal van képviselve, úgymint egy a Helicella (FÉR.) HARTM. alnembe tartozó fajjal, mely a mennyire megítélhető, X. obvia HARTM., vagy legalább is ennek igen közeli rokona és egy eredetileg szőrös fajjal a X. striataformis új fajjal, továbbá egy fajilag meg nem határozható alakkal. Ma csak három szőrrel fedett Xerophila fajt ismerünk (X. conspurcata D RAP., X. cardonae HÍD., malaspinae BGT.), melyek közvetlenül a Földközi tenger közelében, melegebb égöv alatt élnek. HALAVÁTS e nemnek egy képviselőjét sem említi a Balatonmellékéről. 1. Xerophila obvia H ARTMANN foss.? 1902. Planatella candicans ZIEGLER sp. — WEISS ARTHUR : A Balaton vidékének pleisztocén-korú csiga- és kagylófaunája. 16. lap. 1904. Xerophila obvia HARTM. — Soós LAJOS: Magyarország Helicidái ; Állattani Közlemények. III. köt. 3. füzet. 143. lap (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). A balatonmelléki felső-pannoniai emeletbcli édesvízi faciesből gyűjtöttem példányokat, melyeket Soós úr szíves segítségével a Nemzeti múzeumban összehasonlítottam a Budapest környéki X. obvia példányokkal, s ekkor kitűnt, hogy fosszilis példányaim teljesen egyeznek ezeknek fiatal példányaival, amennyiben a lapos felsőrészt és a félgömbszerű alsórészt még kevéssé lekerekített él különíti el egymástól. A fejlődés további folyamán, amint az ivarszervek és a máj nőnek, duzzad, gömbölyödik a ház felsőrésze s az él mindinkább kerekedik. Egyik-másik példányomnál még a szalagszerű színezésnek is megvan a nyoma. Hogy azonban alakjaimat mégis csak kérdőjellel veszem a X. obvia-hoz, indokolttá teszi az, hogy valamennyi példányom mind állandóan a fiatal X. o^Mi-példányok jellegét mutatja, s hogy teljesen ép példányát nem ismerem. Ha mindezekhez hozzávesszük még azt is, hogy alakjai s a ma élő alakok között elég nagy a korkülönbség is, nem lehetetlen, hogy e fossilis alakok vagy teljesen új fajnak, vagy a X. obvia új változatának fognak bizonyulni. E föltevésemet megerősíti az is, hogy ennek a mai nap hazánkban is rendkívül elterjedt fajnak a közbeeső diluviumból még nem ismerjük képviselőjét.
