A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
82 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 melyeknek csak a hátsó felső pereme tüskés, másoknál két vagy három tüskés él van hátul, sőt vannak olyan példányaim is, melyeknél a teknő mellső része is sűrűn van tüskékkel behintve, mint a Tinnyéről ábrázolt 3., 6. és 8. ábrámon látható Lelethely: Ennek az alsó-pannoniai emeletre jellemző fajnak 3 ép példányát és 9 töredékét preparáltam ki a Peremartonból kapott melanopsisokból. 24. Limnocardium ind. sp. E néven foglalom össze azokat a benyomatokat, kőbeleket vagy töredékeket, melyeket fajilag meghatározni teljesen lehetetlen. így Kővágó-Örsről van több fajhoz tartozó benyomatom és kőbelem. A tihanyi szőlők alatti szakadék föltárásából, Fonyódról a szálloda és gémeskút közötti hegyoldalból, a balatonföldvári magaspartból. De nemcsak ezekről a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintbe tartozó rétegekből, hanem a magasabb Cong, rhomboidea szintből és facieseiből is van sok. így Köttséről, a Tabra vivő út melletti föltárásból, a túri 2. számú rétegből, Ságvárról, Szárazdról, Sió-Marosról, Tamásiból, Árokról, Keszthelyről, Hegymagasról, Sümegről, Beréndről és a fonyódi édesvízi szintből (4. sz. réteg). Végre Zala-Apátiból a 2 b.-vel jelzett rétegből. X. Pisidium C. P FEIFFER. Míg a lamellibranchiata-k eddigi nemei majdnem mind, vagy nagy egyed, vagy nagy fajszámban fordulnak elő pannóniai képződményeinkben s így e rétegekre többé-kevésbbé jellemzők: addig a Pisidium nem pannóniai képződményeinkben általában igen kis egyed és fajszámban fordul elő s így egyáltalában nem jellemző. A balatonmelléki pannóniai képződményeinkből is csak két faját ismerjük eddig. HALAVÁTS csak egyet említ. 1. Pisidium Krambergeri B RUSINA. 1870. Pisidium friscum EICHW. FUCHS . Fauna von Tihany u. Kúp. P. 540. és 547. 1883. Pisidium Krambergeri BRUS. — BRUSINA : Fauna von Agram. P. 162. 1897. » » » — BRUSINA : Matériaux P. 36. Taf. XXI. Fig. 40—42. 1902. » » » — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 34. lap. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 73. lap. HALAVÁTS is ezen a néven említ pisidiumot Vörös-Berényből a C. triangularis és C. balatonica jellemezte szintből és Balaton-Főkajár-ról a magasabb édesvízi szintből, F UCHS Tihanyból és Kúpról említi Pisidium piiscum néven. Én majdnem valamennyi lelethelyen megtaláltam ugyan e fajt, melynek hosszátmérője itt 1—5 mm. Lelethely: A tihanyi Fehérpart alján a vegyes omladékban 2, a Fehérpart alsó (I.) rétegéből 13, a középső (Il.)-ből 8, a felső (Ill.)-ből 27 különböző nagyságú példányt gyűjtöttem. Fonyódon a Fonyódhegy alján a szállodával szemben 17, a vasútállomás mögötti homokgödörben pedig 7 különböző korú példányt, a balatonföldvári magaspartból ugyancsak egy fejlett példányt gyűjtöttem. A magasabb Congeria rhomboidea jellemezte szintből Sümegen gyűjtöttem egy és Köttse mellett a Csepely felé vezető út mentén egy fogyatékos példányt, mely utóbbit azoncsak kérdőjellel veszem ide.
