A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
77 Aclatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához. tartozik ANDRUSSOFF rendszere szerint, sőt e csoport típusát teszi, holott fiatalkorban bordái a búbrészen élezettek. Hogy a kifejlett alak mennyire különbözik a kifejlettől, már BRUSINA-nak feltűnt, mert az Iconographiájában innen a Balatonmellékéről, Keneséről fiatal példányokat ábrázol (Taf. XXVII. Fig. 46—48). Én is közlöm egy fiatal jobb és balteknőnek rajzát. (I. tábla 9. és 10. ábra.) Lelethely: A tihanyi Fehérpart alsó (I.) rétegéből 30 fiatal, a középsőből (II.) 21 különböző fejlettségi fokon lévő jobb- és balteknó't, a felsőből (III.) 400 különböző korú példányt gyűjtöttem, melyek közül vannak alig néhány milliméter átmérőjűek is. Fonyódon a Fonyódhegy alsó rétegének gazdag faunájában csak egy példányt, a vasútállomás mögötti homokgödörben hármat, a szálloda és a gémeskút közötti föltárásban, valamint magából a kútból is gyűjtöttem néhány példányt. Ide kell vennem azt a 11 mm. hosszú példányt s több töredéket, melyet LÓCZY gyűjtött Zala-Apátiban a 4-es számú rétegből. A felső édesvízi faciesben sem ritka, így a Fonyódhegy 4. számú rétegében sok töredékét, Öcsön pedig körülbelül 6 példányhoz tartozó töredékét gyűjtöttem e fajnak, sőt a peremartoni Unió Wetzleri-% szintben is találtam 2 kis ép példányát és körülbelül 4 fejlettebb példány töredékét. Valószínűleg ide tartozik 2 töredék, melyeket a tihanyi Gödrös-oldal alján föltárt Congeria nngula-caprae-s rétegből kaptam. 13. Limnocardimn Pensiii F UCHS sp. 1870. Cardium Pensiii FUCHS. — FUCHS : Radmanest P. 355. Taf. XV. Fig. 15—17. 1870. » » FUCHS. — FUCHS : Fauna von Tihany u. Kúp. P. 540 és 547. 1902. Limnocardium Pensiii FUCHS. — BUUSINA: Iconogr. moll. foss. Taf. XXIX. Fig, 46—47. 1902. » » » — FUCHS. — LÖRENTHEY: Pannonische Fauna v. Budapest. P. 265. Taf. XIX. Fig. 7. Taf. XXI. Fig. 4—5. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1902. Limnocardium Pensiii FUCHS. — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 34. lap. 1903. » » » — ANDRUSSOFF: Brackwassercardiden. P. 56. Taf. V. Fig. 7—8. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 64. lap. E faj a mélyebb Congeria ungula-caprae és a magasabb Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben egyaránt el van terjedve; nagyon gyakorinak azonban sehol sem mondható. Lelethely: F UCHS és HALAVÁTS is említik Tihanyból, én a Fehérpart alsó (1.) rétegében két csaknem teljesen ép példányt és egy töredéket gyűjtöttem, a középső (II.) rétegből pedig csak néhány töredéket találtam, a felső (111.) rétegben eddig nem találtam. Fonyódon a Fonyódhegy alján a szállodával szemben 29 példányt gyűjtöttem, melyek közül azonban csakis a kis embrionális példányok (3'5 —6 mm átmérőjűek) épek, míg a megnőttek töredékesek. Vannak nagyságra nézve a Radmanestről ábrázolt példánynyal egyezők is. Az embrionális példányokon jól látszik a nagy köpenyöböl. A fonyódi vasútállomás mögötti homokgödörben 2 példányt, a szálloda és gémeskút közötti föltárásban, valamint a Fonyódhegy északi lábánál elterülő alluvialis síkon is találtam fogyatékos példányait. E faj itt a Balatonmelléken nem csak a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében van meg, hanem a magasabb Congeria rhomboidea szintnek Prosodacna Vutskitsi jellemezte faciesében is. így a beréndi anyagból három töredékes példányát preparáltam ki.
