A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
67 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 átmenet, úgy hogy ezeket az egy szintbe tartozó s egymáshoz közeli lelethelyen eló'forduló példányokat nem lehet két külön fajhoz számítani. Miután a Vutskitsi mellső bordái laposak, simák s így a mellsőrész vékonyan barázdált, az utolsó két-három borda pedig az él (Kiellinie) közelében domború, egy csoportba tartozik a Prosodacna rumana SABBA-val s így átmenetet formál a barázdált és bordás Prosodacna-k között. Lelethely: E fajnak, — mely eddig is Magyarország felső-pannoniai emeletének különösen a felső Cong, rhomboidea és ezzel egykorú szintjében mint elterjedt faj volt ismeretes, — a Balatonmellékén igen sok példányát gyűjtöttem. Helyenként olyan nagy számban van, hogy HALAVÁTS e rétegeket róla nevezi el és helyesen a Cong, rhomboidea szinttel veszi egykorúnak. A balatonmelléki felső-pannoniai emeletnek legmélyebbről ismert példánya eddigi ismereteink szerint az az 5 töredékes példány, melyeket Fonyódon a Fonyódhegy legalsó C. triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből gyűjtöttem a szállodával szemben és az a néhány tojásdad példány, mely az enyingi úsztató és Horgas-utcza csillámdús homokjából való, ugyanebből a szintből. Nagy mennyiségben azonban a magasabb Cong, rhomboidea szintben fordul elő Kurdon, Köttsén, Tabon stb. A Köttséről kapott anyagban a Túrra vivő útról 50 többnyire ép, fejlett és embrionális példányt találtam. A Köttséről Csepelyre vivő út melletti föltárásból több töredékét, Túrról a 2. számú rétegből 40 többnyire ép, fejlett és embrionális példányt és igen sok töredéket kaptam. A tabi Retkesárok föltárásából kapott anyagból 270 ép példányt praeparáltam ki, fejlettet és embriót egyaránt és legalább 100 egyén töredékét. A tabi Hőjegihegy K lejtőjéről a közelebbi lelethely, illetve réteg megjelölése nélkül számos példányt gyűjtött T R OTH . Megvan még e faj, amint T. R OTH gyűjtései alapján megállapítható a Hőjegihegy K oldalán lefutó árok bal lejtőjének g és Á'-val jelzett rétegében, valamit a jobb lejtőnek a és f-e\ jelzett, továbbá a 6-vel jelzett réteg homokjában és homokkő-konkreczióban egyaránt. A tabi Csibehegy felső és alsó homokrétegében, valamint az Újhegy föltárásában és a bálványosi malom melletti föltárásban is egyaránt gyakori. A tabi anyagban megvannak az átmenetek az 1 mm-es embriótól a legfejlettebb példányokig. A bábonyi Borsóhegy agyagjából 8, a homokjából pedig 7 részben ép, részben töredékes példányt kaptam. Gyakori még e faj, amint T. R OTH LAJOS gyűjtéséből megállapítható a Gerenyási-pusztától ÉK-re lévő föltárásban, valamint Lengyeltótiban, a Szőlős-Kislak melletti Landor-pusztán, a Szárazd melletti Csernédi-pusztán és a Szárazdtól É-ra lévő föltárásban is. VIII. Monodacna E ICHWALD. ANDRUSSOFF az elegyesvizi cardium-oVxó\ írott tanulmányában az EICIIWALD Monodacna genuszát jobban körvonalozza. Több ide sorolt alakot a Didacna-khoz vesz, a Monodacna-hoz sorolható alakokat pedig két <sectió»-ba osztja: a domború alakokat, melyeknek bordái simák, laposak, a búbja pedig elég erősen kifejlett, a szorosabb értelemben vett Monodacna (régebben Corbula) caspia és pontica fajokat: míg a lapos alakokat, melyeknek búbja igen gyenge kifejlődésű a tőle fölállított külön alnembe «Sectio»-ba veszi, az úgynevezett «Pseudocatillus» alnembe. A typusos Monodacna-k faunánkban nincsenek képviselve, míg a Pseudocatillus alnemet FucHS-nak a régi simplex faja, a Rappensbergeri LÖRENT., az új pannonica s egy meg nem határozott faj képviseli. HALAVÁTS e nemet nem említi a Balatonmellékéről. 5*
