A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához. 35 Erre vékony agyagréteg következik (3.), melyből a következő kövületeket preparáltam ki: 1. Dreissensia serbica BRUS. (1 töredék). A. Micromelania radmanesti F UCHS sp. 2. Planorbis Kimakovicsi BRUS. (1 db.) (1 darab.) 3. Micromelania laevis F UCHS sp. (sok 5. Micromelania Fuchsiana BRUS. (2 db.) száz.) 6. Bythinia ? margaritula F UCHS . (2 db.) 7. Melanopsis decollata STOL. (1 darab.) Erre homokos lösz (4.), majd humus (5.) következik. HALAVÁTS a nálam 2. számmal jelölt homokrétegből 13 fajt említ. Csillaggal (*) jelöltem azokat a fajokat, melyeket HALAVÁTS nem említ s így Túrról újak. HALAVÁTS 13 faja közül csakis az IJnio Matyasovszkyi HALAVT.-Í nem találtam meg, mert a Melanopsis pygmaea azonos a Mel. decollata STOL.-val, az én Dreisseniomya ind. sp.-em azonos lesz HALAVÁTS Dreissensiomya Schröckingeri Fucns-jével, az én Unió sp.-m az Unió Matyasovszkyi HALAV.-val, az én Valvata sp. (cfr. variabilis F UCHS.) a Valvata variabilis FucHS-el, az én Planorbis Kimakovicsi BRUS.-m pedig a Planorbis tenuis FucHS-sal. 31. Túri Kecskeköröm-hegy (Somogy vármegye). T. R OTH LAJOS a falutól Ny-ra is megállapította a pannóniai képződményeknek jelenlétét és pedig a 292 m. magas Kecskeköröm hegytől KDK-re az árok kezdetén; ahol ugyanis Micromelania laevis F UCHS sp.-t gyűjtött. 32. Tabi téglavető (Somogy vármegye). Köttsétől K-re, Karádtól ÉK-re, a Kis-Koppány-patak völgyében fekszik Tab község. A község határában tetemes vastagságban van a pannóniai képződmény föltárva. Irodalmilag eddig innen tudtommal csak a Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. ismeretes, a mennyiben BRUSINA e fajt Iconografiájának XXX. tábla 36—38. ábrájában innen ábrázolja. Továbbá a Vivipara balatonica NEUM. és Viv. pannonica NEUM., melyeket már előbb 1875-ben NEUMAYR és PAUL ismertetnek «Congerien- und Paludinenschichten Slavoniens und deren Faunen (P. 16)» czímű munkájukban. A falutól DNy-ra az Öreghegy és Csabaihegy között lefutó Retkespatak kitorkolásánál lévő téglavetőben, kb. 180 m. t. sz. feletti magasságban, a mellékelt szelvény (9. ábra) tanúsága szerint a következő rétegei vannak föltárva a pannóniai képződményeknek. Legalul szürkéssárga pannóniai agyag van kövületekkel (1.), majd kékesszürke agyag kövületek nélkül (2.), erre csillámos kvarczhomok kövületek nélkül (3), 9. ábra. Tabi téglavető szelvénye. Mértéke 1:140. 1. szürkéssárga pannóniai agyag, kövületekkel ; 2. kékesszürke agyag, kövületek nélkül; 3. homok, kövületek nélkül; 4. homok, kövületekkel; 5. lösz. majd ugyancsak kvarczhomok kövületekkel (4.) s legfelül lösz (5.). 3*
