A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
26 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 E képződmény fölé pedig legfelül már a humusz alatt úgy látszik diszkordansan alul durva, helyenkint borsó nagyságú kavics, majd feljebb futóhomokszerű sárga homok települ bazalt bombákkal, alsó részében pedig kövületekkel. [A szelvény 5. sz. rétege.] — Gyűjtöttem ugyanis ebből: 1. Planorbis cfr. glaber JEFFR. 2. Vivipara Puchsi NEUM.-nek egy remek példányát, 3. Melanopsis Siuri F UCHS. 4. » decollata STOL. ? iuv. 2 példányát és 5. Helix sp.-nek egy összenyomott példányát. Már BÖCKII JÁNOS kiemeli «a Bakony déli részének földtani viszonyai» czímü munkájának 107. lapján, e felső homok rétegekről szólva, hogy: «az imént említett homok fedője felé egy rétegecskében helices és vielanopsisok is láthatók, s csak most következik mint legfelső képződés egy homok lerakodás, mely lelve kisebbnagyobb bazaltgömbökkel, mely utóbbiak azután magán az itt kezdődő lejtős felületen is hevernek». HALAVÁTS GYULA «a balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája» czímű munkájának 62. lapján e fonyódi bazaltbombás homokról megjegyzi jegyzetben, miszerint «LÓCZY L. kétségesnek tartja, hogy ez a homok még pontusi és inkább aeolicus eredetű plioczén (?) vagy ó-diluviális korúnak tekinti». Az én vizsgálataim Lóczy-nak azt a véleményét támogatják, hogy e homoknak a felső része már nem «pontusi», hanem levantei korú; míg az a valamivel alsóbb része, melyből BÖCKH a helices és melanopsis-1 említi, én pedig Vivipara Fuchsi-X találtam — amint majd később látni fogjuk — valószínűleg az Unió Wetzleri szintjébe tartozik. Az említett gémeskút 4—5 m. mély, melyből az ásása alkalmával kékes agyagos homok került ki sok 1. Vivipara Sadleri PARTSCH, 2. Vivipara cyrtomaphora BRUS. és 3. Limnocardium decorum FUCHS sp.-al, tehát az alsó (I.) szint kövületeivel. Itt e Fonyód-hegy magas falában ugyanazok a pados rétegek vannak, mint a balatonföldvári és tihanyi (Fehcrpart) meredek falban; t. i. vastagrétegű kékes vagy sárgás, pados agyag, mely meddőnek látszó kövületszegény. A vasúti állomás mögött, attól mintegy 3—400 lépésre délfelé s így a szállodától K-re egy fákkal szegélyezett árokszerű gödör van, mely homokgödör gyanánt szolgál. Ez árok mentén a felületen és ehhez közel a kitűnő megtartású pannóniai kövületek a Balatonnak ma élő csigáival vegyest vannak. így van itt: Limnaea (Limnophysa) palustris MŰLX.-nek valószínűleg Clessiniana HAZAY varietása, Planorbis (Coretus) corneus L. var. elopliila BOURG., Planorbis (Tropodiscus) margiuatus D RAP., Vivipara vera v. F RAUENFELD, Bythinia tentaculata L., Helix (Striatella) striata M ÜLL., Vallonia pulchella M ÜLL., Carychium minimum M ÜLL . stb. E feltárásnak legalább is a felső része, a Balaton régi parti zátonyában, «turzásában» van, tehát másodlagos fekvőhelyen, mint a szálloda melletti rétegből az áramlástól elmosott anyag. Ez az elég jól rétegzett s vasoxidhydráttal átjárt durva homok majdnem egy szintben van a szállodától Ny-ra levő kövületdús alsó (1.)
