A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 23 17. Jankovics-puszta (Somogy vármegye). Miután az eddigiekben ismertettem a Balatontól északra lévő lelethelyek geologiai viszonyait, áttérek a tótól délre fekvő lelethelyek geologiai viszonyainak a megismertetésére, kezdve nyugaton ezek fölsorolását. A Jankovics-puszta Boglártól D-re és Szőlős-Kislaktól K-re van. Itt TELEGDI ROTH LAJOS állapította meg a pannóniai képződmények jelenlétét, amelyből Melanopsis decollata STOL.-Í gyűjtött. 18. Landor-puszta (Somogy vármegye). Szőlős-Kislaktól DK-re van a Landor-puszta. A pusztától Ny-ra lévő NagyBányásza nevű domb ÉK-i lajtőjéről TELEGDI ROTH LAJOS Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. és Melanopsis decollata STOL.-t gyűjtött. A pusztától D-re lévő szőlők É-i lejtőjéről pedig Melanopsis oxyacantlia BRUS. példányokat. 19. Rádi-puszta (»Somogy vármegye). Falu-Szemestől D-re a Kis-Berek DK-i részén van a Rádi-puszta, ahol TELEGDI ROTH LAJOS a következőket gyűjtötte: 1. Congeria Neumayri ANDR. ? (töredék). 2. Unió ind. sp. (töredék). 3. Melanopsis (Lyrcaea) cylindrica STOL. 20. Fonyódi Fonyódhegy (Somogy vármegye). BRUSINA 1874-ben innen írta le a Vivipara cyrtomaphora-X 1 s később NEUMAYR is említi e fajt innen. 2 Mint lelethelyet már BÖCK JÁNOS említi 1874-ben. 3 Daczára azonban, hogy így e lelethely egyike a régebb ismerteknek, mindazonáltal faunája a mai napig ismeretlen volt. iszapos, homokos rétegek következnek; ellenben Öcsön, Nagy-Vázsonyon a legfelső iszapos rétegekre tetemes vastagságban édesvízi mészkő következik. Nagy-Vázsony, Öcs jóval magasabban fekszenek Kenese és Fonyód lelethelyeinél. Legfigyelemreméltóbb azonban az a körülmény, hogy az édesvízi mészkő az alatta fekvő felső pannóniai rétegekkel együtt közvetlenül az akkori szárazföld partjain fekszik, míg Kenese és Fonyód távolabb a pannóniai vízterület belseje felé. A pannóniai rétegek kiédcsedése tehát az édesvízi mészkő felé hirtelen történik és így nem bizonyos, vájjon LÖRENTHEY gyűjtése pontosan ugyanabból a rétegből történt, a melyből én a HALAVÁTS-tól feldolgozott anyagot hoztam. — LÓCZY. 1 Fossile Binncn-Mollusken aus Dalmatien, Kroatien und Slavonien; p. 78, Taf. I, Fig. 15—16. 2 NEUMAYR és PAUL: Congerien und Paludinenschichten Slavoniens und deren Faunen; p. 16. 3 BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részének földtani viszonyai. 107. lap.
