A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
12 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 12 26. 27. 28. 29. U 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. Planorbis parvulus LÖRENT. nov. sp. (12 darab.) Planorbis micromphalus FUCHS. (2 db.) Melanopsis (Lyrcaea) caryota BRUS. (1 darab.) Melanopsis decollata STOL. (131 db.) » gradata FUCHS. (6 db.) Bonéi FÉR. (3 db.) » oxyacantha BRUS. (3 db.) Hydrobia ? alropida BRUS. (2 db.) » snbula FUCHS sp. (6 db.) » (Caspia) obtusa BRUS. (11 darab.) Hydrobia (Caspia) sp. ind. (116 db.) Pyrgnla bicincta LÖRENT. (8 db.) > incisa FUCHS var. pannonica n. f. (44 db.) Micromelania laevis FUCHS sp. (sok ezer darab.) Micromelania Haidingeri STOL. sp. (200 darab.) Micromelania Schwabenaui FUCHS sp (sok ezer darab.) Micromelania carrarai BRUS.sp. (8 db.) » coelata BRUS. (2 db.) » Biclzi BRUS. sp. (2G db.) Bythiniaf margaritula FUCHS , (sok ezer darab.) Bythinella ? sp. BRUS. (1 db) Staja obtusecarinata FUCHS sp. (15 db.) 48. Valvata variabilis FUCHS. (29 db.) 49. » balatonica ROLLE. (192 db.) 50. » gradata FUCHS. (7 db.) 51. > tenuistriata FUCHS. (1 db.) 52. » fossaruliformis BRUS. (7 db.) 53. » tihanyensis n. sp. (2 db.) 54. » simplex FUCHS. (7 db.) 55. > simplex FUCHS var. bicincta FUCHS. (35 db.) 56. Valvata simplex FUCHS var.polycincta nov. form. (3ß db.) 57. Valvata carinata FUCHS. (15 db.) 58. » negleeta BRUS. (1 db.) 59. » banatica BRUS.? (3 db.) 60. » (Aphanotylus) adeorboidcs FUCHS. (62 db.) 61. Vivipara Sadleri PARTSCH. (lg db.) 62. » cyrtomaphora BRUS. (7 db.) 63. Neritina (Clithon) radmanesti FUCHS. (2 darab.) 64. » crescens FUCHS. (7 db.) 65. » acuticarinata FUCHS. (6 db.) 66. » » » var. ecarinata BRUS. (16 db.) 67. Otolithus (Scienidamm) Schübe fii nov. sp. (4 db.) 68. Otolithus (Scienidamm) pannonicus nov. sp. 69. Otolithus (Scienidamm) Lóczyi n. sp. 70. » » sp. ind. Halcsontok s más meghatározatlan puhatestűek. E kövületek meg vannak a fölötte lévő' kemény, vastag padú sárgás agyag alján lévő vékony rétegzésű kékes agyagban is. Innen a tetőig 8—12 m. vastagságban csaknem függélyes falat alkotnak e rétegek s így csakis hágcsóval lennének megközelíthetők. E meredek falban arasztostól félméteresig váltakozó sárgás vagy kékes agyagpadok váltakoznak, melyek meddőnek látszanak. Ebbe felül 3 feketés réteg telepszik, melyek fölfelé vékonyodnak. Hasonlók ezek a balaton-földvári és fonyódi hasonlóan magasan előforduló vékony, feketés, kemény rétegekhez. Legfelül a humus alatt körülbelül: egy méter vastagságban ismét finom rétegzésű, töredékes, darabokra könnyen széteső kék homokos agyag van. A viviparák — a többi kövület nagy számát véve tekintetbe — mind a három kövületdús rétegben elcg ritkának mondhatók. Az LJniok fölfelé mindig gyakoribbak lesznek, valamint a Dreissensia serbica BRUS. is. Fölfelé haladva mindinkább szaporodnak azok az alakok, melyele a felső Congeria rliomboidea jellemezte szintben lesznek uralkodóvá. A kövületeket nagyobb mennyiségben tartalmazó három rétegben kövületek nemcsak hogy igen gyakoriak, hanem kitűnő megtartású álla-